Összefoglaltuk, miket érdemes tenni az agrifood szektor digitalizációja érdekében. Beszámoló a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület kérdőívének eredményeiről.
A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) közösen összeállított kérdőívvel 2026.05.05. és 05.11. között mérte fel a tagok véleményét és javaslatait „Mit vársz a Tisza kormánytól az agrifood szektor digitalizációja kapcsán?” címmel.
A kérdőív 42 válaszadó véleményét dolgozza fel az agrár- és élelmiszeripari digitalizáció jelenlegi helyzetéről, valamint a jövőbeni fejlesztési igényekről. A kérdőív válaszai alapján az MPGE és a MAPÁE tagjai egyértelműen úgy látják, hogy az agrárium digitális átállása nem elsősorban technológiai, hanem adatkezelési, tudásmegosztási és szervezeti kérdés. A válaszadók szerint a jelenlegi állami és piaci rendszerek széttagoltak, adminisztráció-központúak, nehezen integrálhatók és nem támogatják megfelelően az adat-alapú döntéshozatalt. Az egyesületek tagjai nem pusztán új digitális adminisztrációs rendszereket várnak az új kormánytól, hanem egy integrált, adatvezérelt, interoperábilis AgriFood ökoszisztéma kialakítását.
A válaszadók legerősebb kritikái:
- a párhuzamos adatszolgáltatás,
- az állami rendszerek gyenge használhatósága,
- az adatok korlátozott vagy nehézkes hozzáférhetősége,
- az interoperabilitás hiánya,
- az adminisztratív szemlélet túlsúlya,
- valamint a gyakorlatorientált digitális kompetenciafejlesztés hiánya.
Kiemelt problémaként jelent meg, hogy a jelenlegi rendszerekben az adatok párhuzamosan, manuálisan kerülnek rögzítésre, miközben hiányoznak az automatikus adatkapcsolatok és az interoperábilis megoldások. A gazdálkodók és szolgáltatók szerint az állami rendszerek közötti adatáramlást egyszerűsíteni kellene és biztosítani kellene az egyszeri adatbeküldés elvét.
Különösen erős kritikát kapott a NÉBIH elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszere. A válaszadók szerint az eGN túlbonyolított, nehezen használható, nem felhasználóbarát, túlzott adminisztratív terhet jelent és nem támogatja megfelelően az automatizált adatkapcsolatokat.
A legfontosabb elvárás egy olyan agrárdigitális infrastruktúra létrehozása, amely az alábbi eszközökkel támogatja a digitalizáció felhasználását az agrifood szektorban:
- szaktanácsadással (78%)
- képzéssel (78%)
- digitális szolgáltatások igénybevételének támogatása a termelőknél (70%)
- digitalizációhoz kapcsolódó beruházások támogatása (63%)
- az állami és közadatokhoz való hozzáférés (56%)
- állami digitális szolgáltatások fejlesztése (52%)
A szaktanácsadás és a képzés
A szaktanácsadási rendszer fejlesztése szintén kiemelt prioritásként jelent meg. A válaszok alapján a jelenlegi rendszer túlságosan adminisztratív jellegű, miközben hiányzik a valós idejű, adat-alapú agronómiai és szakmai döntéstámogatás. A válaszadók egy olyan integrált szaktanácsadási ökoszisztémát tartanának szükségesnek, ahol a falugazdászok, a NAK-regisztrált szaktanácsadók, valamint a piaci tanácsadók közös adatplatformokon dolgoznak és hozzáférnek a releváns állami közadatokhoz.
A digitális átállás egyik további kulcsterületeként jelent meg az oktatás és a képzés fejlesztése. A válaszadók szerint a jelenlegi képzések túlságosan elméletiek, kevéssé kapcsolódnak a valós agrárinformatikai rendszerekhez, az üzemi és agrifood adattérhez és a napi gyakorlathoz. Erős igény mutatkozik
- gyakorlatorientált képzésekre,
- digitális platformok, adatterek oktatására,
- duális képzési formákra,
- mikrotanúsítványokra,
- valamint a digitális kompetenciák folyamatos fejlesztésére.
A válaszadók szerint különösen fontos lenne a gazdálkodók, a szaktanácsadók és az oktatók rendszeres továbbképzése.
A szolgáltatások és a beruházások támogatása
A válaszok alapján egyértelmű konszenzus rajzolódik ki abban, hogy a termelők digitális átállását nem egyetlen támogatási forma, hanem több elem összehangolt kombinációja tudná leghatékonyabban segíteni. A válaszadók szerint a korábbi, elsősorban eszközbeszerzésre épülő támogatási modellek önmagukban nem vezettek valódi digitális működéshez. Ehelyett integrált, tudás- és szolgáltatásközpontú megközelítésre lenne szükség.
A válaszadók többsége szerint a digitális átállást nem lehet pusztán gép- vagy szoftvervásárlással megoldani. A legerősebben támogatott megközelítés több támogatási forma kombinációja volt, különösen a szolgáltatási voucher, a szaktanácsadási támogatás, a képzés, a rendszerintegráció, az adatmigráció együttes alkalmazása. A válaszadók szerint az igazi támogatás nem az eszközbeszerzés, hanem a használható adat, az integrált rendszer és az értelmezhető döntéstámogatás biztosítása.
Több válasz hangsúlyozta, hogy az elmúlt években sok esetben lett eszköz, lett pályázat, lett szoftver, de nem volt megfelelő tudás, integráció, adatkapcsolat vagy napi használhatóság.
A válaszadók szerint a digitális átállást nem „gépvásárlási logikában”, hanem működési ökoszisztémaként kellene kezelni. Ez azt jelenti, hogy az eszközök önmagukban nem teremtenek digitális működést.
A leggyakrabban említett támogatási forma a szaktanácsadási támogatás volt. A válaszadók szerint a digitális átállás komplex, egyedi és erősen gazdaságspecifikus folyamat. Ezért kiemelten fontos a személyre szabott szakmai támogatás, a gyakorlati tanácsadás, valamint a tapasztalt szolgáltatók bevonása. A válaszadók szerint a termelőknek digitális kompetenciákra, adatkezelési tudásra, rendszerszintű gondolkodásra, technológiai ismeretekre van szükségük.
Több válasz szerint a valódi problémát nem az eszközhiány, hanem a széttagolt rendszerek, az adatkapcsolatok hiánya és az integráció nehézségei jelentik. Ezért fontos támogatási területként jelent meg a rendszerintegráció, az adatmigráció, a különböző digitális rendszerek összekapcsolása.
Több válasz hangsúlyozta: a digitális átállás első lépése a gazdaság digitális érettségének felmérése kellene legyen.
A válaszadók szerint ez rugalmasabb, versenysemlegesebb és személyre szabottabb támogatást tesz lehetővé. A voucher rendszer összekapcsolhatná a termelőket és a kisebb digitális szolgáltató vállalkozásokat.
Bár kisebbségben, de több válasz szerint a támogatások torzíthatják a piacot és kontraproduktívak lehetnek. Ezek a válaszok azt hangsúlyozták, hogy a gazdálkodók szakmai döntések alapján piaci logikával fektessenek be digitális eszközökbe, képzésbe és szolgáltatásokba.
Ez arra utal, hogy a támogatási rendszerek kialakításánál fontos a torzító hatások elkerülése.
Az adattér fejlesztése
Az egyik legfontosabb elvárás egy egységes, interoperábilis agrár-adattér létrehozása, amely összekapcsolja az állami adatgazdákat (NÉBIH, MÁK, NAV, AKI, HungaroMet, Lechner, NAK) és szabványos API-kon keresztül biztosítja az adatok biztonságos, gépi hozzáférését. A válaszadók szerint az államnak elsősorban infrastruktúra- és szabványalkotó szerepet kellene betöltenie, míg az innovatív szolgáltatásokat a piaci szereplők fejleszthetnék tovább.
A szereplők modern, nyílt szabványokra épülő adatkapcsolatokat várnak, amelyek támogatják a precíziós gazdálkodási rendszereket, a farmmenedzsment platformokat, a diagnózist felállító szakértői rendszereket, valamint az AI-alapú döntéstámogatást.
A válaszok egyik legfontosabb stratégiai javaslata egy, az egészségügyi EESZT mintájára működő „Elektronikus Agrár Szolgáltatási Tér” kialakítása volt. A válaszadók szerint egy ilyen rendszer egységesen kezelhetné az agrifood, az adattárca létrehozásával biztosíthatná a digitális meghatalmazásokat, támogatná az interoperabilitást és lehetővé tenné az adatvezérelt agrárszolgáltatások fejlődését.
A kutatás-fejlesztési és innovációs területen a válaszadók a „living lab” típusú, valós gazdaságokban zajló pilotprojektek támogatását, valamint a startupok és innovatív agrárinformatikai vállalkozások erősebb bevonását sürgették. A jelenlegi rendszert sokan túl zártnak, lassúnak és nehezen innoválhatónak érzékelik.
A meteorológiai és térinformatikai adatokkal kapcsolatban a válaszadók kiemelték
- a nagyfelbontású időjárási adatok,
- a műholdas és szenzoradatok,
- a mikroklíma-alapú modellek,
- valamint az ingyenes vagy kedvezményes adat-hozzáférés fontosságát.
A HungaroMet, a Lechner Tudásközpont és a MePAR rendszereit a válaszadók a jövő precíziós mezőgazdaságának alapinfrastruktúrájaként értelmezik.
2026.05.19.