Közzétesszük a felmérés részletes eredményeit, jó böngészést és olvasást hozzájuk! Minden további építő ötletet szeretettel várunk!

Mit vársz a Tisza kormánytól az agrifood szektor digitalizációja kapcsán?

A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület kérdőívének részletes eredményei a cikkben olvashatóak részletesen.

Kitöltési időszak: 2026.05.05 – 05.11.

1           Milyen eszközökkel kéne támogatni a digitalizáció felhasználását?

2           Hogyan értékeli a kormányzati szervezetek adatpolitikáját, az ágazati adatokhoz való hozzáférését?

2.1         Módosítási javaslatok a NÉBIH adatköreihez való hozzáférés területén

2.1.1        Digitális, API-alapú és nyílt szabványú adatkapcsolatok iránti igény

A legerősebb visszatérő elem a modern, gépi feldolgozásra alkalmas adatkapcsolatok iránti igény volt. Több válasz hangsúlyozta

• REST/JSON API-k használatát,
• nyílt szabványok alkalmazását (pl. ISOXML, GeoJSON),
• rendszerek közötti interoperabilitást,
• precíziós gazdálkodási szoftverek és gépek integrációját.

A válaszadók szerint a NÉBIH jelenlegi rendszerei inkább adminisztratív logikát követnek, miközben egy adatvezérelt, integrálható agrárplatformra lenne szükség.

2.1.2        Növényvédelmi és agronómiai adatok

Kiemelten gyakori igényként jelentek meg

• növényvédelmi adatok,
• növényvédőszer-listák,
• regisztrált készítmények,
• talajvédelmi adatok,
• nemzeti fajtajegyzék,
• digitális növényvédelmi nyilvántartások.

Külön hangsúlyt kapott a naprakészség, a teljes digitalizáció, a gépi feldolgozhatóság, valamint az, hogy az eGN jelenlegi formáját többen nehezen használhatónak tartják.

2.1.3        Állattenyésztési és állategészségügyi adatok

Erős igény jelent meg az állattenyésztési adminisztráció digitalizálására is

• állatok egyedi nyilvántartása,
• tenyészet-információs rendszerek,
• állategészségügyi adatok,
• állatgyógyászati készítmények adatbázisai.

A válaszadók szerint a papíralapú nyilvántartásokat digitális rendszerekkel kellene kiváltani, a tenyészeti és állategészségügyi adatokhoz API-hozzáférésre lenne szükség.

2.1.4        Gazdálkodói saját adatokhoz való hozzáférés

Több válasz hangsúlyozta, hogy a termelők teljes körűen hozzáférhessenek saját adataikhoz, az adatok exportálhatók és integrálhatók legyenek, a támogatási rendszerek (pl. területalapú támogatások) nyitottabb adatkapcsolatokkal működjenek. Ez egyértelmű igényt mutat a gazdálkodói adatszuverenitás és az adatportabilitás iránt.

2.1.5        AI- és döntéstámogató rendszerekhez szükséges adatok

Több válasz jövőorientált adatfelhasználási igényeket is megfogalmazott: anonimizált agráradatok megnyitása, valós idejű szenzoradatok, gépadatok, műholdas adatok integrációja. A válaszadók szerint ezekre AI-alapú döntéstámogató rendszerek, precíziós agrárszolgáltatások, automatizált elemző platformok épülhetnének.

2.1.6        Élelmiszerbiztonsági és fogyasztói transzparencia adatok

Megjelent a fogyasztói oldal adattranszparencia-igénye is, különösen élelmiszerbiztonsági adatbázisok, szankcionált vagy büntetett üzemek nyilvános adatai.

Ez arra utal, hogy a NÉBIH adatainak nem csak agrárvállalkozási, hanem fogyasztóvédelmi és bizalomépítő szerepet is tulajdonítanak.

2.1.7        Gazdasági és piaci szempontból hasznosítható adatok

Néhány válasz külön kiemelte, hogy az adatköröket piaci szempontból releváns paraméterekkel kellene bővíteni, hogy az állami adatvagyonból üzletileg is hasznosítható szolgáltatások épülhessenek.

2.2         Módosítási javaslatok a MÁK (MVH) adatköreihez való hozzáférés területén

A válaszok alapján a MÁK (korábbi MVH) adatköreihez kapcsolódó hozzáférési igények elsősorban a támogatási rendszerek, a parcellaalapú térinformatikai adatok és a digitális interoperabilitás köré csoportosulnak.

2.2.1        Támogatási és egységes kérelem adatok

A legerősebb igény a támogatási rendszerek strukturált, géppel feldolgozható elérésére irányult. A válaszadók különösen fontosnak tartják

• az egységes kérelmek strukturált lekérdezhetőségét,
• a támogatási adatok API-alapú hozzáférését,
• a jogcímek szerinti kifizetési információkat,
• a támogatások teljesülésének nyomon követését.

Konkrét igényként jelent meg mikor, milyen összegben, hány ügyfél számára történtek kifizetések. Ez arra utal, hogy a jelenlegi rendszerből hiányzik a transzparens, automatizálható pénzügyi és támogatási adatkapcsolat.

2.2.2        Parcella- és MePAR-alapú térinformatikai adatok

A válaszok jelentős része a térinformatikai és parcellaadatokhoz való hozzáférést hangsúlyozta

• MePAR adatok,
• gazdálkodói táblahatárok,
• táblafedvények,
• vetésterületek,
• lejtésadatok,
• georeferált műholdképek.

Kiemelt igényként jelent meg a WMS layer szolgáltatások biztosítása, a heti frissítésű vetésterületi adatok, a friss műholdas megfigyelések, valamint a parcellaalapú monitoring adatok elérése.

Több válasz hivatkozott arra, hogy más európai országokban (pl. Hollandia, Németország, Spanyolország) ezek az adatok nyitottabban és modernebb módon hozzáférhetők.

2.2.3        API-k és farmmenedzsment integráció

Erősen megjelent az interoperabilitás és a rendszerintegráció iránti igény szabványos, jól dokumentált API-k, digitális exportálhatóság, farmmenedzsment rendszerekkel való összekapcsolás, strukturált adatlekérdezés.

A válaszadók szerint a támogatási és monitoring rendszereknek közvetlenül kapcsolódniuk kellene a precíziós gazdálkodási szoftverekhez, a jelenlegi rendszerek túl zártak és nehezen integrálhatók.

2.2.4        Digitális adatvisszanyerés és export

Több válasz hangsúlyozta, hogy a beadott adatokat digitális formában vissza lehessen nyerni, a rendszerek támogassák a szabványos exportformátumokat.

Konkrét példaként megjelent shp (shape file) export, digitális térinformatikai adatletöltések. Ez azt jelzi, hogy a felhasználók nem csak adatbeküldésre, hanem kétirányú adatkapcsolatra tartanak igényt.

2.2.5        Nyílt hozzáférés és versenyképességi szempontok

Több válasz kritikusnak nevezte, hogy a MePAR-adatokhoz való hozzáférés jelenleg korlátozott vagy költséges, ez versenyhátrányt jelent a magyar agrárinformatikai szolgáltatók számára.

Kiemelt összehasonlításként szerepelt a német rendszer, ahol az adatok ingyenesen és teljeskörűen hozzáférhetők a termelők számára. Ez alapján a válaszadók a nyílt agráradat-politikát a digitális agrárinnováció egyik alapfeltételének tekintik.

2.2.6        Monitoring és távérzékelési adatok

Külön igényként jelent meg

• monitoring rendszerek adatai,
• TMR-hozzáférés,
• georeferált műholdképek,
• heti vetésterületi frissítések.

Ez a precíziós mezőgazdasági és AI-alapú elemző rendszerek iránti növekvő igényt mutatja.

2.3         Módosítási javaslatok a NAV adatköreihez való hozzáférés területén

A válaszok alapján a NAV-hoz kapcsolódó adat-hozzáférési igények elsősorban a gazdasági adatok, a digitális pénzügyi integráció és az adminisztratív terhek csökkentése köré szerveződnek.

2.3.1        Gazdasági és vállalkozási adatokhoz való hozzáférés

A legerősebb igény a gazdasági szereplőkre vonatkozó strukturált pénzügyi és működési adatok elérésére irányult. A válaszadók különösen fontosnak tartják

• árbevételi adatok,
• foglalkoztatotti létszám,
• tevékenységi körök,
• egyéni vállalkozók adatai,
• őstermelői gazdaságok adatai,
• családi gazdaságok gazdálkodási információi.

Ez arra utal, hogy jelentős igény van üzleti elemzések, partnerértékelések, piaci és termelékenységi vizsgálatok, agrárgazdasági elemző rendszerek támogatására alkalmas adatkapcsolatok iránt.

2.3.2        Saját adatokhoz való digitális hozzáférés

Több válasz hangsúlyozta a saját érintettségű NAV-adatok digitális elérhetőségét, különösen saját eljárási adatok, saját pénzügyi és adminisztratív információk, rendszerkapcsolati lekérdezések vonatkozásában. Ez a válaszadók részéről az átláthatóbb, automatizált ügyintézés és adatportabilitás iránti igényt jelzi.

2.3.3        Számla- és pénzügyi adatok integrációja

Kiemelt igényként jelent meg a számlaadatok, pénzügyi tranzakciós adatok, biztonságos API-kapcsolatok integrálása agrár- és vállalatirányítási rendszerekbe.

A válaszadók szerint ez jelentősen csökkenthetné az adminisztratív terheket, automatizálhatná a pénzügyi adminisztrációt, támogatná a digitális gazdálkodási rendszereket.

A válaszok alapján a NAV-adatok integrációját különösen fontosnak tartják

• farmmenedzsment rendszerek,
• könyvelési rendszerek,
• agrárvállalkozási platformok számára.

2.3.4        Anonimizált és aggregált adatok kutatási célú felhasználása

Több válasz jövőorientált adatfelhasználási lehetőségeket hangsúlyozott anonimizált gazdasági adatok, aggregált adatkészletek, kutatási célú hozzáférés.

A válaszadók szerint ezek az adatok lehetőséget teremtenének AI-alapú pénzügyi elemzésekre, agrárgazdasági modellezésre, termelékenységi elemzésekre, innovációs és kutatás-fejlesztési alkalmazásokra. Ez arra utal, hogy a NAV adatvagyonát sokan stratégiai nemzetgazdasági és innovációs erőforrásként kezelik.

2.3.5        Meglévő API-használat és digitalizáció

Egy válasz jelezte, hogy már jelenleg is használnak NAV API-kat más cégek. Ez azt mutatja, hogy a NAV részben már rendelkezik működő digitális interfészekkel, ugyanakkor a felhasználók ezek bővítését és nyitottabb integrációját várják.

2.4         Módosítási javaslatok a Lechner Tudásközpont adatköreihez való hozzáférés területén

A válaszok alapján a Lechner Tudásközponthoz kapcsolódó adat-hozzáférési igények elsősorban a térinformatikai, földhasználati és georeferált adatok nyílt, szabványosított és integrálható elérésére irányulnak.

2.4.1        Térinformatikai és kataszteri adatok iránti kiemelt igény

A legerősebb igény a különböző georeferált térképi és ingatlan-nyilvántartási adatokhoz való hozzáférésre vonatkozott. A válaszadók különösen fontosnak tartják

• helyrajzi szám (HRSZ) alapú adatok,
• kataszteri térképek,
• hrsz-határvonalak,
• hrsz-sarokpontok,
• földhasználati nyilvántartások,
• digitális táblahatárok,
• gyepekre vonatkozó adatok.

Kiemelt igényként jelent meg

• a költségmentes hozzáférés,
• a pontos geometriai adatok,
• a szabványos GIS-formátumok használata.

2.4.2        Modern API-k és nyílt GIS szabványok

Több válasz hangsúlyozta, hogy a jelenlegi hozzáférések nem eléggé fejlesztőbarátok, szükség lenne modern API-kra, nyílt GIS szabványokra, egyszerűbb integrálhatóságra. Konkrét elvárások: szabványos adatkapcsolatok, gépi feldolgozhatóság, könnyű összekapcsolhatóság más állami rendszerekkel. A válaszok szerint a Lechner-adatoknak integrálhatónak kellene lenniük különösen

• a MÁK,
• a NÉBIH,
• valamint a KSH rendszereivel.

2.4.3        Ortofotók, műholdas és távérzékelési adatok

Erősen megjelent az aktuális, nagyfelbontású képi adatok iránti igény

• ortofotók,
• friss műholdképek,
• Copernicus adatok,
• georeferált műholdas térképek,
• légifotók.

A válaszadók szerint fontos lenne a gyakori frissítés, az egységes adatstruktúra, valamint a térinformatikai rendszerekbe történő egyszerű integráció.

2.4.4        Domborzati, vízgazdálkodási és környezeti adatok

Több válasz kiemelte a környezeti és precíziós gazdálkodást támogató adatkörök fontosságát

• nagyfelbontású domborzati modellek,
• vízgazdálkodási térképek,
• talaj víztelítettsége,
• talaj vízállapota,
• egyéb georeferált környezeti adatok.

Ez azt mutatja, hogy a felhasználók a Lechner-adatvagyont a precíziós mezőgazdaság és a klímaadaptáció fontos alapinfrastruktúrájának tekintik.

2.4.5        MePAR és támogatási rétegek integrációja

Megjelent az igény a helyrajzi szám alapú MePAR-integrációra, támogatási rétegek összekapcsolására, egységes térinformatikai fedvényrendszerek kialakítására. Ez arra utal, hogy a felhasználók a különböző állami térinformatikai rendszerek összehangolását kulcsfontosságúnak tartják.

2.4.6        Adatformátumok és interoperabilitás

Konkrét technikai elvárások is megjelentek shp, kml, szabványos GIS-formátumok, EOV-tól eltérő könnyebben használható koordinátarendszerek. A válaszadók szerint az adatok jelenlegi technikai formátuma sok esetben nehezen használható a modern agrárinformatikai rendszerek számára.

2.4.7        Gazdasági és piaci szempontok

Egy válasz arra is rámutatott, hogy bár egyes adatok elérhetők, a termelők sokszor nem tudják vagy nem akarják finanszírozni ezek felhasználását.

Ez arra utal, hogy a hozzáférhetőség mellett az üzleti modell és az adatgazdasági ösztönzők is fontos kérdések.

2.5         Módosítási javaslatok az AKI adatköreihez való hozzáférés területén

A válaszok alapján az AKI-hoz kapcsolódó adat-hozzáférési igények elsősorban a gazdasági, termelési és benchmarking célú agráradatok integrált, naprakész és géppel feldolgozható elérésére irányulnak.

2.5.1        Egységes agrárgazdasági adatmodell iránti igény

A legerősebb visszatérő elem az volt, hogy az AKI különböző adatbázisait egységes adatmodellbe, összehangolt időstruktúrába, integrált rendszerbe kellene szervezni.

A válaszadók különösen fontosnak tartják az alábbi adatforrások összekapcsolását

• árstatisztikák,
• hozamadatok,
• inputköltségek,
• külkereskedelmi adatok,
• tesztüzemi (FADN) adatok.

A jelenlegi rendszert többen széttagoltnak és nehezen összevethetőnek érzékelik.

2.5.2        Piaci, termelési és költségadatok

Kiemelt igényként jelentek meg a gazdasági döntéstámogatást szolgáló adatkörök

• piaci adatok,
• termelési adatok,
• költségadatok,
• fajlagos művelési költségek,
• termelési profil szerinti benchmark adatok.

A válaszadók szerint különösen fontos lenne a naprakészség, a részletes bontás, a gépi feldolgozhatóság, valamint az összehasonlítható benchmarking lehetőségek biztosítása.

2.5.3        Benchmarking és pénzügyi elemzések

Több válasz hangsúlyozta az országos gazdálkodási adatok szerepét benchmarking feladatokhoz, pénzügyi összehasonlító elemzésekhez, termelékenységi vizsgálatokhoz, döntéstámogatási rendszerekhez.

Külön igényként jelent meg az átlagos költségértékek lekérdezhetősége, méret és termelési profil szerinti bontásban, konfidenciahatárokkal együtt. Ez arra utal, hogy a felhasználók nem pusztán statisztikákat, hanem üzletileg és elemzésre közvetlenül hasznosítható adatokat szeretnének.

2.5.4        FADN/Tesztüzemi rendszer modernizációja

A válaszadók külön kiemelték a FADN (tesztüzemi) adatgyűjtés korszerűsítésének szükségességét. Főbb igények: digitális adatgyűjtés, automatizált rendszerkapcsolatok, naprakészebb adatok, telefonos adatfelvétel kiváltása. A válaszok alapján a jelenlegi adatgyűjtési folyamatot lassúnak, pontatlannak, túlzottan manuálisnak érzékelik.

2.5.5        Kutatási és statisztikai adatok

Több válasz általánosan is hangsúlyozta a kutatási adatok, az ágazati elemzések és a statisztikák fontosságát. Ez arra utal, hogy az AKI adatvagyonát kutatási, szakpolitikai, piaci elemzési, valamint innovációs célokra is kulcsfontosságúnak tekintik.

2.5.6        API-alapú és gépi feldolgozhatóság

A válaszokból egyértelműen kirajzolódik az igény arra, hogy az AKI adatai API-kon keresztül, strukturált formában, automatizált lekérdezéssel, döntéstámogató rendszerek számára közvetlenül felhasználható módon legyenek hozzáférhetők.

Ez különösen fontos AI-alapú elemző rendszerek, agrárinformatikai platformok, pénzügyi modellek, benchmarking eszközök szempontjából.

2.5.7        Általános hozzáférési igény

Egy válasz röviden úgy fogalmazott  „összes”. Ez arra utal, hogy több szereplő az AKI teljes adatvagyonát stratégiai értékűnek tartja.

2.6         Módosítási javaslatok a NAK adatköreihez való hozzáférés területén

A válaszok alapján a NAK-hoz kapcsolódó adat-hozzáférési igények elsősorban a digitális integráció, a döntéstámogatás, a szaktanácsadási tudásbázisok és az agrártermelési adatok megosztása köré szerveződnek.

2.6.1        Integrált agráradat-platform iránti igény

A legerősebb visszatérő elem az volt, hogy a NAK adatvagyonát egységes, digitálisan integrált, más állami rendszerekkel összekapcsolható platformként kellene működtetni. A válaszadók szerint a NAK rendszereinek kapcsolódniuk kellene különösen a NÉBIH, a MÁK, valamint más agrárinformatikai rendszerek adataihoz. A jelenlegi helyzetet többen széttagoltnak, nehezen értelmezhetőnek, illetve gyengén integráltnak érzékelik.

2.6.2        Valós idejű döntéstámogató szolgáltatások

Több válasz hangsúlyozta, hogy a NAK szerepe túlmutathatna az adminisztratív vagy érdekképviseleti funkción, és adatvezérelt, valós idejű, régiós szintű döntéstámogató szolgáltatásokat is nyújthatna.

Konkrét igényként jelentek meg piaci trendek, növényvédelmi előrejelzések, inputoptimalizálási ajánlások. Ez arra utal, hogy a válaszadók a NAK-ot potenciális digitális agrárszolgáltató platformként is értelmezik.

2.6.3        Szaktanácsadási és tudásbázis adatok

Kiemelt igény jelent meg

• szaktanácsadási adatbázisok,
• képzési információk,
• jó gyakorlatok,
• szakmai tudásanyagok digitális és kereshető elérhetőségére.

A válaszadók szerint a NAK jelentős szerepet tölthetne be tudásmegosztásban, digitális agrárképzésben, innovációs gyakorlatok terjesztésében.

2.6.4        Gazdasági és ágazati szerkezeti adatok

Megjelent az igény a gazdálkodók és agrárvállalkozások strukturált adatainak elérésére, különösen

• TEÁOR szerinti bontások,
• telepméretek,
• tevékenységi típusok,
• állatállomány adatok.

Ez azt jelzi, hogy ágazati elemzésekhez, piaci felmérésekhez, benchmarkinghoz is hasznosnak tartanák a NAK adatvagyonát.

2.6.5        Talaj- és gépadatok megosztása

Az egyik legerősebb szakmai tartalmú igény a precíziós mezőgazdasági adatokhoz kapcsolódott

• mért talajadatok,
• betakarítási adatok,
• inputanyag-kijuttatási adatok,
• 10×10 méteres grid alapú naturális adatok.

A válaszadó szerint nem megfelelő irány, hogy a szolgáltatók „ülnek” a gépadatokon, a mezőgazdasági gépekből származó adatokat szélesebb körben kellene megosztani. Ez az adatmegosztás, az adatportabilitás és az agrár-adatközösségek iránti igényt mutatja.

2.6.6        Általános elégedetlenség és bizonytalanság

A válaszok egy része nem használja a NAK rendszereit, nem ismeri az adatpolitikát, vagy kifejezetten kritikus a szervezet jelenlegi működésével kapcsolatban. Ez arra utal, hogy a NAK digitális szerepe jelenleg nem egyértelmű a felhasználók számára, az adatvagyon és szolgáltatások láthatósága korlátozott.

2.6.7        Teljes adatvagyon iránti igény

Egy válasz egyszerűen  „összes” adatkörhöz szeretne hozzáférni. Ez arra utal, hogy egyes szereplők a NAK teljes adatvagyonát potenciálisan értékes digitális infrastruktúrának tekintik.

2.7         Módosítási javaslatok a HungaroMet (OMSZ) adatköreihez való hozzáférés területén

A válaszok alapján a HungaroMet-hez kapcsolódó adat-hozzáférési igények elsősorban a nagyfelbontású, valós idejű agrometeorológiai adatokra, a precíziós gazdálkodást támogató térbeli felbontásra és az egyszerűbb digitális hozzáférésre koncentrálnak.

2.7.1        Precíziós mezőgazdasághoz illeszkedő meteorológiai adatok

A legerősebb visszatérő igény az volt, hogy a HungaroMet szolgáltatásai jobban alkalmazkodjanak a precíziós mezőgazdaság követelményeihez. A válaszadók szerint szükség lenne finomabb térbeli felbontásra, agrárspecifikus meteorológiai modellekre, lokális és mikroklíma alapú adatokra, valós idejű agrár-riasztórendszerekre.

Több válasz kiemelte, hogy a jelenlegi, grid alapú adatszolgáltatás túl durva felbontású, nem alkalmas táblaszintű döntéstámogatásra.

2.7.2        Valós idejű és nagyfelbontású adatok

Kiemelten fontos igényként jelentek meg nagyfelbontású meteorológiai adatok, radaradatok, agrometeorológiai információk, helyi mérési adatok, valós idejű adatfrissítések.

A válaszadók hangsúlyozták a gyakori frissítés szükségességét, a naprakészség fontosságát, valamint a térbeli részletességet. Ez különösen fontos precíziós növénytermesztés, öntözésmenedzsment, növényvédelem, AI-alapú döntéstámogatás szempontjából.

2.7.3        Mikroklíma és helyi mérési adatok

Több válasz kiemelte a mikroklíma-adatok, helyi mérőállomási adatok, lokális előrejelzések fontosságát. A válaszadók szerint a gazdálkodási döntések sok esetben helyspecifikus meteorológiai információkat igényelnek, az országos vagy nagy grid alapú modellek nem elegendők.

2.7.4        Agrár-döntéstámogatás és növényvédelmi integráció

Több válasz szerint a HungaroMet szerepe túlmutathatna a hagyományos meteorológiai szolgáltatáson. Kiemelt igények agrár-döntéstámogató funkciók, növényvédelmi modellek integrációja, agrár-riasztási rendszerek, időjárás alapú előrejelzések. Ez arra utal, hogy a felhasználók integrált agrárinformatikai platformként, nem pusztán időjárási adatszolgáltatóként tekintenének a HungaroMetre.

2.7.5        Adat-hozzáférhetőség és API-k

Több válasz kritikus volt a jelenlegi hozzáférési lehetőségekkel kapcsolatban: nincs könnyen kezelhető adatbázis, hiányos állomási adatok, korlátozott ingyenes hozzáférés, nehézkes adatkezelés.

A válaszadók szerint szükség lenne egyszerűbb digitális hozzáférésre, API-alapú lekérdezésekre, strukturált adatbázisokra, tisztított és egységesített adatkészletekre.

2.7.6        Környezeti és GIS alapú adatok

Megjelent az igény talajállapot adatok, levegőminőségi adatok, klíma GIS rétegek, teljes mérőállomási adatbázisok elérésére is.

Ez azt mutatja, hogy a HungaroMet adatvagyonát agrár, környezetvédelmi, klímaadaptációs, valamint kutatási célokra is stratégiai jelentőségűnek tartják.

2.7.7        Külső rendszerek használata és alternatív források

Egy válasz jelezte, hogy jelenleg Copernicus adatokat használnak. Ez arra utal, hogy a felhasználók sok esetben nemzeti helyett nemzetközi adatforrásokhoz fordulnak, a hazai szolgáltatások versenyképessége javítható lenne.

3           Mely állami agráradatokhoz lenne szüksége gépi, API-alapú hozzáférésre a munkádhoz vagy szolgáltatásodhoz?

A válaszok alapján az állami agráradatokhoz kapcsolódó API-hozzáférési igények több jól elkülöníthető témacsoportba rendezhetők

3.1         Térinformatikai és parcellaalapú adatok iránti legerősebb igény

A legtöbb válaszadó georeferált, térinformatikai alapú agráradatokhoz szeretne gépi hozzáférést. Ide tartoznak

• MePAR és parcellahatárok
• digitális táblahatárok
• hrsz. adatok
• térképi fedvények
• domborzati térképek
• országos agrár-térinformatikai rendszer
• egységes azonosítók (ID-k) használata

Kiemelt probléma, hogy jelenleg az adatok eltérő térbeli és időbeli referencia-rendszerekben vannak, nehezen integrálhatók, nincs egységes országos adatmodell.

Több válasz hangsúlyozta, hogy „minden térképi fedvény” és „szinte az összes adat” API-n keresztül elérhető kellene legyen.

3.2         Meteorológiai, klíma- és műholdas adatok

Erős igény jelent meg a valós idejű vagy gyakran frissített környezeti adatok iránt

• OMSZ / HungaroMet időjárási adatok
• aszályadatok
• mikroklíma adatok
• meteorológiai adatok
• friss műholdas képek
• NDVI/NDRE típusú vegetációs index adatok

A válaszok alapján különösen fontos a gyors frissülés, az automatikus lekérdezhetőség, a tábla- vagy zónaszintű részletezettség.

3.3         Talaj- és agronómiai adatok

Több válasz a precíziós gazdálkodáshoz szükséges agronómiai adatokat említette

• talaj szerves széntartalma
• termesztett kultúrák
• fenológiai adatok
• termésátlagok
• növényvédelmi adatok
• inputanyag-nyilvántartások

Külön igényként jelent meg az éves frissítésű, tábla-zóna szintű talajinformáció.

3.4         Szabályozási és megfelelési információk

A válaszadók egy része a szabályozási és adminisztratív adatokat is fontosnak tartja: EK megfelelési követelmények, iránymutatások, regisztrált inputanyagok, államilag finanszírozott képzések. Ez arra utal, hogy nem csak termelési, hanem compliance- és tudásalapú szolgáltatásokhoz is szükség lenne API-kra.

3.5         Élelmiszergazdasági és közétkeztetési adatok

Néhány válasz túlmutatott a mezőgazdasági termelésen, és az élelmiszer-ellátási lánc adatait is említette élelmiszergazdasági adatok közétkeztetési szolgáltatók adatai. Ez az agráradatok szélesebb, élelmiszeripari és ellátásilánc-szintű felhasználását jelzi.

3.6         Általános problémák és észrevételek

A válaszokból több általános probléma is kirajzolódik

• az aktuális/friss adatok elérése lassú,
• az adatforrások széttagoltak,
• nincs egységes adatstruktúra,
• nehéz az adatok összekapcsolása,
• többen nem ismerik pontosan a jelenlegi lehetőségeket.

4           Kérjük, fogalmazza meg javaslatait a kormányzat agrifood-szektorral kapcsolatos adatpolitikájához!

A válaszadók többsége szerint a magyar agrifood-szektor adatpolitikájának központi célja egy egységes, nyílt, interoperábilis és adatvezérelt agrár-ökoszisztéma kialakítása kellene legyen, amely egyszerre támogatja a gazdálkodókat, az innovációt, a versenyképességet és a fenntarthatóságot.

4.1         Egységes agrár-adatinfrastruktúra és integráció

A legerősebb visszatérő igény egy olyan központi agráradat-platform létrehozása volt, amely

• összeköti a különböző állami és piaci adatgazdák rendszereit,
• szabványos, dokumentált API-kon keresztül biztosít hozzáférést,
• lehetővé teszi a valós idejű adatmegosztást és döntéstámogatást,
• nem csak adminisztratív, hanem innovációs infrastruktúraként működik.

Többen hangsúlyozták, hogy a jelenlegi rendszerek túlzottan adminisztráció-orientáltak, miközben a jövőben a hangsúlynak a digitális döntéstámogatásra és az automatizációra kellene kerülnie.

4.2         Nyílt adatok és API-hozzáférés

Széles körű igény jelent meg

• nyílt vagy kedvezményes hozzáférésű agrár API-kra,
• interoperábilis rendszerekre,
• gépi adatkapcsolatokra,
• egységes elektronikus agrár szolgáltatási tér kialakítására.

A válaszadók szerint ez teremthetné meg

• az agrárstartupok,
• precíziós gazdálkodási rendszerek,
• AI-alapú szolgáltatások,
• drón- és távérzékelési megoldások fejlődésének alapját.

4.3         Valós idejű és minőségi adatok biztosítása

Kiemelt elvárás volt friss, naprakész, validált, reprezentatív, átlátható adatok biztosítása.

Különösen fontosnak tartották

• időjárási adatok,
• talajnedvességi adatok,
• mikroklíma információk,
• hozamadatok,
• növényvédelmi megfigyelések,
• vízgazdálkodási és öntözési információk könnyű és valós idejű elérhetőségét.

4.4         Talaj- és vízgazdálkodási adatstratégia

A válaszok szerint a jövő agráriuma

• vízintenzív,
• adatintenzív,
• klímaadaptív rendszer lesz.

Ennek megfelelően többen sürgették

• digitális talajadat-platform létrehozását,
• humusztérképek,
• vízmegtartó képességi modellek,
• degradációs kockázati térképek,
• evapotranszspirációs és aszály-monitoring rendszerek kiépítését.

4.5         Precíziós és digitális átállás támogatása

Erősen megjelent az igény

• a gazdálkodók digitális átállásának támogatására,
• az Excel-alapú működés kiváltására,
• az elektronikus naplók és az automatizált adatszolgáltatás kialakítására,
• az inputfelhasználás optimalizálására.

A cél kevesebb adminisztráció, okszerűbb inputhasználat, adatvezérelt döntéshozatal, nagyobb hatékonyság és fenntarthatóság.

4.6         Műholdas és IoT-alapú adatgyűjtés

Több válasz kiemelte

• a Sentinel műholdas adatok,
• NDVI és biomassza indexek,
• stresszindikátorok,
• LoRaWAN-alapú szenzorhálózatok jelentőségét.

Az ilyen rendszerek költséghatékony helyi adatgyűjtést, valós idejű monitoringot, precíziós beavatkozást tennének lehetővé.

4.7         Gazdálkodói kontroll és adatbiztonság

Többen hangsúlyozták, hogy az agráradat érzékeny adat, a gazdálkodó rendelkezzen saját adatai felett, legyen átlátható az adatfelhasználás, biztosított legyen az anonimizáció, az állam infrastruktúra-szolgáltatóként működjön, ne piaci versenytársként.

4.8         Innováció és piaci szereplők támogatása

A válaszadók jelentős része szerint nem az állami fejlesztéseknek kellene dominálniuk, hanem a piaci innovációt kellene támogatni.

Kritika ért több jelenlegi állami digitális rendszert, amelyek nem nyújtanak megfelelő hozzáadott értéket, nem termelőközpontúak, jelentős forrásfelhasználás mellett sem eredményeztek áttörést.

A javaslatok szerint az államnak inkább platformot és szabványokat kellene biztosítania, míg a szolgáltatásfejlesztést a piaci szereplőkre kellene bízni.

4.9         Fenntarthatóság, transzparencia és fogyasztói tájékoztatás

Több válasz összekapcsolta az agráradatokat

• az egészségüggyel,
• az élelmiszerlánc nyomonkövetésével,
• az állatjóléttel,
• a talajmegőrzéssel,
• a vegyszerhasználattal.

Felmerült annak igénye, hogy a fogyasztók átlátható információkat kapjanak a fenntartható és egészségtudatos termelésről, digitálisan nyomon követhető termékpályák jöjjenek létre.

5           Hogyan értékeli a kormányzati szervezetek digitális szolgáltatásainak minőségét, használhatóságát és hozzáférhetőségét?

5.1         Módosítási javaslat a NÉBIH digitális szolgáltatásaihoz

A válaszok alapján a NÉBIH digitális szolgáltatásaival kapcsolatban nagyon erős igény mutatkozik a használhatóság javítására, az egyszerűsítésre, az automatizált adatkapcsolatokra és a gazdálkodók tényleges munkafolyamataihoz jobban illeszkedő digitális rendszerek kialakítására.

5.1.1        Az eGN rendszerrel kapcsolatos erős elégedetlenség

A legerősebb és legrészletesebb kritika az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerét érte.

A válaszadók szerint az eGN

• túlbonyolított,
• nehezen használható,
• logikátlan felépítésű,
• időigényes,
• megbízhatatlan,
• túl sok adatot kér be,
• adatvesztéseket okoz,
• nem ad megfelelő visszaigazolást a beküldésekről.

Különösen súlyos kritikaként jelent meg, hogy

• a rendszer aránytalan adminisztratív terhet ró a kisebb gazdaságokra,
• a kisgazdaságok számára külön adminisztratív erőforrás nélkül szinte kezelhetetlen,
• ez akár a gazdálkodási tevékenység feladásához is hozzájárulhat.

Az eGN a válaszok alapján sokak számára nem digitális segítségként, hanem adminisztratív kényszerként jelenik meg.

5.1.2        Egyszerűbb és modernebb felhasználói felületek iránti igény

Több válasz hangsúlyozta

• a modernebb UX/UI megoldások szükségességét,
• az egyszerűbb adatbevitel fontosságát,
• a logikusabb folyamatokat,
• a gyorsabb ügyintézést.

A jelenlegi rendszereket sokan túl technokratikusnak, nehezen tanulhatónak, nem felhasználóbarátnak érzékelik.

5.1.3        Az API-k és a rendszerintegráció fejlesztése

Nagyon erősen megjelent az interoperabilitás iránti igény. A válaszadók szerint szükséges lenne

• nyílt és szabványos API-k biztosítása,
• automatikus adatkapcsolatok kialakítása,
• gazdálkodási szoftverek integrációja,
• közvetlen kapcsolódás  a MÁK, a NAV, valamint precíziós gazdálkodási rendszerek felé.

Külön problémafelvetésként szerepelt

• az eGN API nem elég rugalmas,
• nincs token alapú API-hozzáférés,
• a rendszerek nem támogatják megfelelően az automatizációt.

5.1.4        Egycsatornás és automatizált adatszolgáltatás

Több válasz hangsúlyozta az egyszeri adatbeküldés, az automatikus jelentéskezelés, az egycsatornás adatkapcsolat szükségességét. A válaszadók szerint a jelenlegi rendszerek párhuzamos adatbeviteleket igényelnek, túl sok manuális adminisztrációval működnek, nem használják ki az automatizált adatáramlás lehetőségeit.

5.1.5        Valós idejű és digitálisan elérhető adatok

Kiemelt igényként jelent meg a valós idejű adat-hozzáférés, a digitális exportálhatóság, a géppel feldolgozható adatelérés. A válaszadók szerint az adatok ne csak képernyőn megjeleníthetők legyenek, hanem rendszerszinten lekérdezhetők és feldolgozhatók is.

5.1.6        Fejlesztési és verziókezelési problémák

Több válasz kritikus volt a fejlesztési folyamatokkal kapcsolatban is.

Főbb problémák: régóta elhúzódó fejlesztések, forráshiány, nem megfelelő előzetes kommunikáció, verzióváltások előzetes tesztelésének hiánya. Különösen az ENAR rendszer fejlesztése kapcsán jelent meg az igény a modernizáció felgyorsítására.

A piaci szolgáltatók szerint a változásokat előre kommunikálni kellene, szükség lenne tesztkörnyezetre, a fejlesztések jelenleg kiszámíthatatlanok.

5.1.7        A NÉBIH szerepének újraértelmezése

Több válasz szerint a NÉBIH digitális rendszereinek nem csak adminisztratív adatgyűjtést, hanem agronómiai döntéstámogatást is nyújtaniuk kellene. Ez magában foglalhatná agrárszakmai ajánlásokat, automatizált elemzéseket, integrált döntéstámogatási funkciókat.

5.2         Módosítási javaslat a MÁK digitális szolgáltatásaihoz

A válaszok alapján a MÁK digitális szolgáltatásaival kapcsolatban a legerősebb igények az adminisztratív terhek csökkentésére, az állami rendszerek integrációjára, a felhasználóbarát működésre és az API-alapú adatkapcsolatok kialakítására irányulnak.

5.2.1        Párhuzamos adatszolgáltatás megszüntetése

A legerősebb és legmarkánsabb problémafelvetés az volt, hogy a gazdálkodók jelenleg ugyanazokat az adatokat több állami rendszerbe, többször, manuálisan kénytelenek rögzíteni.

A válaszadók szerint a MÁK, a NÉBIH, a NAV, valamint más állami rendszerek között automatikus adatkapcsolatoknak kellene működniük.

Kiemelt elvárás a gazda meghatalmazása alapján az állami rendszerek egymástól kérjék le az adatokat, megszűnjön a párhuzamos adminisztráció.

A jelenlegi működést időrablónak, indokolatlanul bürokratikusnak, hatékonyságrombolónak érzékelik.

5.2.2        Felhasználóbarátabb és modernebb felületek

Több válasz hangsúlyozta

• a jelenlegi felületek túl bonyolultak,
• adminisztratív szemléletűek,
• nehezen kezelhetők,
• nem felelnek meg a modern digitális elvárásoknak.

Kiemelt igények: egyszerűbb workflow-k, könnyebben kezelhető pályázati felületek, XXI. századi UX/UI, átláthatóbb rendszerek, komplex támogatási folyamatok egyszerűsítése.

A válaszok alapján különösen a pályázati és támogatási rendszerek használhatósága jelent problémát.

5.2.3        API-k és rendszerintegráció

Nagyon erős igény jelent meg API-hozzáférések, gépi adatkapcsolatok, külső agrárinformatikai rendszerekkel való integráció iránt. A válaszadók szerint a támogatási és parcellaadatoknak automatikusan kapcsolódniuk kellene farmmenedzsment rendszerekhez, precíziós gazdálkodási platformokhoz, gazdálkodási szoftverekhez.

Külön problémafelvetésként jelent meg a jelenlegi Word-alapú e-mailes igénylési folyamatok korszerűtlensége, a földhasználói meghatalmazások digitális kezelésének hiánya.

Konkrét igény: API-alapú egységes kérelem (EK) lekérdezés meghatalmazottak számára.

5.2.4        Valós idejű és digitálisan elérhető adatok

Több válasz hangsúlyozta a valós idejű adat-hozzáférés szükségességét, a digitális exportálhatóság fontosságát, valamint azt, hogy az adatok ne csak képernyőn jelenjenek meg, hanem rendszerszinten is elérhetők legyenek. Ez különösen fontos automatizált elemzések, döntéstámogatás, precíziós gazdálkodási integrációk szempontjából.

5.2.5        Támogatási rendszerek adminisztrációs terheinek csökkentése

Kiemelt problémaként jelent meg a támogatási rendszerek túlzott adminisztratív terhelése.

A válaszadók szerint szükség lenne egyszerűbb adatbeküldésre, automatizált adatszinkronizációra, kevesebb manuális munkára, intelligensebb adatkezelésre. Ez különösen a kisebb gazdaságok számára jelent komoly problémát.

5.2.6        Szakember- és fejlesztési kapacitáshiány

Egy válasz külön kiemelte

• a szakemberhiányt,
• az elhúzódó fejlesztéseket,
• a modernizáció lassúságát.

Ez arra utal, hogy a felhasználók technológiai és szervezeti modernizációt, nagyobb fejlesztési fókuszt várnak a rendszertől.

5.2.7        Földhasználati és parcellaadatok jobb kezelése

Megjelent az igény az igénybevett támogatásokhoz kapcsolódó földhasználati adatok jobb kezelésére, digitális parcellaadat-kezelésre, automatizált földhasználati kapcsolatokra. Ez szorosan kapcsolódik a MePAR, az egységes kérelmek, valamint a precíziós gazdálkodási rendszerek integrációjához.

5.3         Módosítási javaslat a NAV digitális szolgáltatásaihoz

A válaszok alapján a NAV digitális szolgáltatásaival kapcsolatban a legfontosabb igények az egyszerűbb és egységesebb felhasználói élményre, a rendszerintegrációra, valamint a digitálisan és valós időben elérhető adatok biztosítására irányulnak.

5.3.1        Egységesebb és felhasználóbarátabb rendszerek

A legerősebb visszatérő igény a NAV digitális felületeinek egyszerűsítésére és egységesítésére vonatkozott. A válaszadók szerint a jelenlegi rendszerek használata sokszor nehézkes, az egyes felületek működése nem egységes, a felhasználói élmény javításra szorul.

Kiemelt elvárások: egyszerűbb kezelhetőség, átláthatóbb működés, egységes digitális felületek. Ez különösen fontos vállalkozók, könyvelők, agrárvállalkozások számára.

5.3.2        API-k és rendszerintegráció

Erősen megjelent az igény nyitottabb API-hozzáférésekre, könnyebb rendszerintegrációra, automatizált adatkapcsolatokra. A válaszadók szerint a NAV rendszereinek jobban kapcsolódniuk kellene

• vállalkozói rendszerekhez,
• könyvelőprogramokhoz,
• gazdálkodási szoftverekhez.

A jelenlegi helyzetet többen korlátozottan integrálhatónak, nehézkesen automatizálhatónak érzékelik.

5.3.3        Digitálisan hozzáférhető és exportálható adatok

Kiemelt igényként jelent meg, hogy az adatok ne csak képernyőn keresztül legyenek megtekinthetők, hanem digitálisan is lekérdezhetők és feldolgozhatók legyenek. Ez különösen fontos

• automatizált riportkészítés,
• elemzés,
• könyvelési integráció,
• pénzügyi döntéstámogatás szempontjából.

5.3.4        Valós idejű adat-hozzáférés

Több válasz hangsúlyozta a valós idejű adatelérés szükségességét. A válaszadók szerint

• a pénzügyi és adminisztratív folyamatokhoz gyorsabb,
• naprakészebb,
• automatizált adatkapcsolatokra lenne szükség.

5.3.5        Gazdálkodási és bevételi adatok

Megjelent az igény

• az egyéni vállalkozók,
• őstermelők,
• családi gazdaságok gazdálkodási és bevételi adatainak jobb hozzáférhetőségére.

Ez arra utal, hogy agrárgazdasági elemzésekhez, pénzügyi tervezéshez, benchmarkinghoz is fontosnak tartják a NAV-adatokat.

5.3.6        Általános elégedettség és alacsonyabb kritikai intenzitás

A válaszok között megjelent „Mindent elérek, amire szükségem van.” valamint a „nincs javaslat” is. Ez arra utal, hogy a NAV digitális rendszereinek megítélése összességében kedvezőbb, vagy kevésbé problémás, mint több más agrárintézmény digitális szolgáltatásaié.

5.4         Módosítási javaslat a Lechner Tudásközpont digitális szolgáltatásaihoz

A válaszok alapján a Lechner Tudásközpont digitális szolgáltatásaival kapcsolatban a legerősebb igények a nyílt és ingyenes térinformatikai adat-hozzáférésre, a modern API-alapú szolgáltatásokra, az interoperabilitásra és a gazdálkodást közvetlenül támogató digitális eszközökre irányulnak.

5.4.1        Nyílt és ingyenes térinformatikai adat-hozzáférés

A legerősebb visszatérő probléma az volt, hogy a térinformatikai adatokhoz való hozzáférés korlátozott, nehézkes, illetve sok esetben fizetős. Különösen kritikus pontként jelent meg

• a HRSZ adatok,
• a MePAR GIS pontok,
• a kataszteri térképek,
• valamint a különböző térképi fedvények hozzáférhetősége.

A válaszadók szerint

• a földtulajdonosoknak és földhasználóknak térítésmentesen kellene hozzáférniük saját adataikhoz,
• az állami térinformatikai adatvagyon nyitottabb hozzáférést igényel.

5.4.2        Modern API-k és nyílt GIS szabványok

Nagyon erősen megjelent az igény

• modernebb API-hozzáférésekre,
• nyílt GIS szabványokra,
• gépi feldolgozhatóságra,
• szabványos adatkapcsolatokra.

A válaszadók szerint szükség lenne könnyebben integrálható rendszerekre, strukturált digitális szolgáltatásokra, más állami rendszerekkel interoperábilis adatkapcsolatokra.

Kiemelten fontosnak tartják az együttműködést

• a MÁK,
• az OMSZ/HungaroMet,
• valamint más agrárinformatikai rendszerek között.

5.4.3        Integrált agrár-térinformatikai platform iránti igény

Az egyik legrészletesebb válasz egy olyan integrált digitális platformot vázolt fel, amely

• szinkronizálja a gazdaság adatait,
• kezeli a táblahatárokat,
• megjeleníti a vetésforgót,
• térképen kezeli a gazdaságot,
• műholdképeket és NDVI/NDRE adatokat jelenít meg,
• értesíti a gazdát az új felvételekről,
• rögzíti a munkafolyamatokat és inputanyag-felhasználást,
• exportálja az adatokat például az eGN rendszer felé.

Ez arra utal, hogy a válaszadók nem pusztán adatportált, hanem komplex digitális gazdálkodási platformot várnának az állami rendszerektől.

5.4.4        Friss és valós idejű adatok iránti igény

Több válasz hangsúlyozta a frissebb adatok szükségességét, a valós idejű hozzáférést, a gyorsabb adatfrissítést. A jelenlegi rendszereket sokan lassúnak, elavultnak, nehezen naprakészen használhatónak érzékelik.

5.4.5        Digitális export és gépi feldolgozhatóság

Kiemelt igényként jelent meg, hogy az adatok ne csak képernyőn keresztül legyenek megtekinthetők, hanem digitálisan exportálhatók és feldolgozhatók is legyenek. A válaszadók szerint a jelenlegi hozzáférés túlságosan manuális, a modern agrárinformatikai rendszerek automatizált adatkapcsolatokat igényelnek.

5.4.6        Felhasználóbarát működés hiánya

Több válasz hangsúlyozta a 21. századi felhasználóbarát felületek hiányát, a nehézkes használhatóságot, az elavult digitális működést. Ez arra utal, hogy nem csak technológiai, hanem UX/UI modernizációra is szükség lenne.

5.4.7        Kutatási és innovációs célú adathasználat

Megjelent az igény anonimizált geoadatok, kutatási célú hozzáférések, innovációs felhasználások bővítésére is. Ez különösen fontos lehet AI-alapú agrármodellek, térinformatikai elemzések, precíziós gazdálkodási fejlesztések számára.

5.4.8        Általános elégedetlenség és bizalomhiány

Az egyik válasz külön hangsúlyozta, hogy az elmúlt években sok ígéret hangzott el, de kevés kézzelfogható eredmény született. Ez arra utal, hogy a felhasználók egy része bizalomvesztetté vált, és konkrét, működő digitális megoldásokat vár.

5.5         Módosítási javaslat az AKI digitális szolgáltatásaihoz

A válaszok alapján az AKI digitális szolgáltatásaival kapcsolatban a legerősebb igények a tudásanyagok gyakorlati hasznosíthatóságára, a géppel feldolgozható adatkapcsolatokra, a valós idejű hozzáférésre és az interaktív, integrálható digitális szolgáltatások kialakítására irányulnak.

5.5.1        Az AKI tudásvagyonának jobb hasznosítása

A legerősebb visszatérő üzenet az volt, hogy az AKI jelentős szakmai és adatvagyonnal rendelkezik, azonban ez nehezen jut el a gazdálkodókhoz, túl statikus formában érhető el, nem eléggé felhasználóközpontú.

A válaszadók szerint a jelenlegi letölthető dokumentumok és riportok önmagukban nem elegendők, személyre szabottabb és dinamikusabb információszolgáltatásra lenne szükség.

Konkrét igényként jelent meg: témakör-alapú információkövetés, személyre szabható értesítések, több platformon elérhető friss szakmai tartalom.

5.5.2        Géppel feldolgozható és valós idejű adatkapcsolatok

Nagyon erős igény jelent meg arra, hogy az AKI adatai

• ne csak elemzések és PDF-riportok formájában,
• hanem strukturált,
• API-alapú,
• valós idejű,
• gépi feldolgozásra alkalmas szolgáltatásként legyenek elérhetők.

A válaszadók szerint a jelenlegi adatpublikáció túl statikus, nehezen integrálható külső rendszerekbe, nem támogatja megfelelően a digitális döntéstámogatást.

5.5.3        Egységes adatmodellek és rendszerintegráció

Kiemelt igényként jelent meg az egységes adatmodellek kialakítása, a könnyebb integrálhatóság, az agrárinformatikai rendszerekkel való kompatibilitás.

A válaszadók szerint az AKI adatainak könnyen kapcsolódniuk kellene gazdálkodási rendszerekhez, döntéstámogató platformokhoz, AI-alapú elemző eszközökhöz.

5.5.4        Interaktív adatvizualizáció és digitális szolgáltatások

Több válasz hangsúlyozta az interaktív adatvizualizáció szükségességét, a modernebb digitális szolgáltatásokat, az egyszerűbben értelmezhető adatmegjelenítést. Ez arra utal, hogy a felhasználók nem pusztán adatletöltést, hanem vizuálisan és funkcionálisan támogatott digitális elemzőfelületeket várnak.

5.5.5        API-hiány és technológiai elmaradás

Egy válasz külön kiemelte „nincs API projekt”. Ez arra utal, hogy a felhasználók jelentős technológiai hiányosságnak érzékelik az API-alapú adatkapcsolatok hiányát. A válaszok alapján az AKI jelenlegi rendszereit kevéssé automatizálhatónak, korlátozottan integrálhatónak érzékelik.

5.5.6         Valós idejű és digitális adatelérés

Több válasz hangsúlyozta

• a valós idejű adatok szükségességét,
• a digitális exportálhatóságot,
• valamint azt, hogy az adatok  ne csak képernyőn jelenjenek meg, hanem rendszerszinten is lekérdezhetők legyenek.

Ez különösen fontos benchmarking, piaci elemzések, agrárgazdasági döntéstámogatás szempontjából.

5.5.7        Ágazati elemzések fejlesztése

Megjelent az igény az állattenyésztési ágazatok elemzésének fejlesztésére is. Ez arra utal, hogy a felhasználók részletesebb, korszerűbb, naprakészebb ágazati elemzéseket várnak.

5.5.8        Adatszolgáltatás egyszerűsítése

Egy válasz kiemelte az adatszolgáltatások egyszerűsítésének szükségességét, valamint azt, hogy a jelenlegi termékalapú logikát célszerű lenne termékkör-alapú szemléletre váltani. Ez az adminisztráció egyszerűsítése és a jobb adatstruktúra iránti igényt mutatja.

5.6         Módosítási javaslat a NAK digitális szolgáltatásaihoz

A válaszok alapján a NAK digitális szolgáltatásaival kapcsolatban erős elégedetlenség és bizalomhiány érzékelhető, ugyanakkor világosan kirajzolódik az igény egy modernebb, adatvezérelt, valódi szolgáltató és innovációs szerepet betöltő agrárkamarai működés iránt.

5.6.1        A NAK jelenlegi szerepével kapcsolatos erős kritika

A legerősebb visszatérő elem az volt, hogy több válaszadó szerint a NAK

• jelenlegi formájában nem tölti be szolgáltató vagy érdekképviseleti szerepét,
• nem nyújt megfelelő értéket a kötelező tagsági díjért cserébe,
• működését alapjaiban kellene újragondolni.

Több válasz kifejezetten kritikus hangvételű volt

• hiányolják a valódi érdekképviseletet,
• elégtelennek érzik a szolgáltatásokat,
• a szervezet működését nem tartják kellően szakmai alapúnak.

Ez arra utal, hogy a digitális fejlesztési igények mögött mélyebb intézményi és működési elégedetlenség is megjelenik.

5.6.2        A NAK digitális innovációs szerepének erősítése

Több válasz szerint a NAK-nak

• aktívabb digitális innovációs szerepet kellene vállalnia,
• adatplatformként kellene működnie,
• valós idejű adatvezérelt szolgáltatásokat kellene nyújtania.

A válaszadók szerint a jelenlegi rendszerek széttagoltak, kevéssé integráltak, nem épülnek modern digitális szolgáltatási logikára.

A jövőbeni elvárás egy olyan agrárkamarai szerep, amely összekapcsolja az adatokat, támogatja az agrárdigitalizációt, és közvetlen döntéstámogatást nyújt a gazdálkodóknak.

5.6.3        API-k és rendszerintegráció hiánya

Kiemelt problémaként jelent meg az API-alapú adatkapcsolatok hiánya. Az egyik válasz ezt röviden úgy fogalmazta meg „nincs API projekt”. Ez arra utal, hogy a felhasználók korszerűtlennek érzik a jelenlegi digitális infrastruktúrát, hiányolják az automatizált adatkapcsolatokat, és nehezen integrálhatónak tartják a rendszereket.

5.6.4        Valós idejű és digitális adat-hozzáférés

Több válasz hangsúlyozta

• a digitális adat-hozzáférés szükségességét,
• a valós idejű adatelérést,
• valamint azt, hogy az adatok ne csak képernyőn legyenek elérhetők, hanem géppel feldolgozható formában is hozzáférhetők legyenek.

Ez különösen fontos agrárinformatikai rendszerek, döntéstámogatás, adatvezérelt gazdálkodás szempontjából.

5.6.5        Szakmai alapú működés iránti igény

Több válasz hangsúlyozta, hogy a NAK működését erősebben szakmai alapokra kellene helyezni.

Ez arra utal, hogy a válaszadók szakmailag hitelesebb, adatvezérelt, innovációorientált működést várnának a kamarától.

5.6.6        Általános használati és aktivitási problémák

Több válasz jelezte „Nem használom.” Ez arra utalhat, hogy a NAK digitális szolgáltatásai jelenleg korlátozott relevanciával bírnak a felhasználók egy része számára, vagy nem kínálnak elegendő gyakorlati értéket.

5.7         Módosítási javaslat a HungaroMet digitális szolgáltatásaihoz

A válaszok alapján a HungaroMet digitális szolgáltatásaival kapcsolatban a legerősebb igények a precíziós mezőgazdaságot támogató, nagyfelbontású és valós idejű adatszolgáltatásokra, az API-alapú hozzáférésekre, valamint az agrár-döntéstámogató funkciók fejlesztésére irányulnak.

5.7.1        Agrárspecifikus döntéstámogató rendszer fejlesztése

A legerősebb szakmai igény az volt, hogy a HungaroMet ne pusztán meteorológiai adatszolgáltatóként, hanem aktív agrár-döntéstámogató platformként működjön. A válaszadók szerint fejleszteni kellene

• agrárspecifikus modelleket,
• automatizált előrejelzéseket,
• intelligens riasztási rendszereket.

Különösen fontosnak tartják

• fagyelőrejelzések,
• aszálykockázati modellek,
• fertőzéskockázati előrejelzések továbbfejlesztését.

Ez arra utal, hogy a felhasználók közvetlen gazdálkodási döntéseket támogató szolgáltatásokat
várnak.

5.7.2        Finomabb térbeli felbontás és több mérési pont

Több válasz hangsúlyozta a jelenlegi adatok térbeli felbontásának korlátait, a lokális mérések fontosságát.

Kiemelt igények: több mérési pont, részletesebb adatgyűjtés, precíziós gazdálkodásra alkalmas felbontás. A válaszadók szerint a helyspecifikus döntésekhez jóval részletesebb meteorológiai információk szükségesek.

5.7.3        Szenzor- és IoT-integráció

Megjelent az igény

• szenzoradatok,
• IoT-eszközök,
• terepi mérőrendszerek szélesebb integrációjára.

Ez különösen fontos precíziós növénytermesztés, automatizált monitoring, valós idejű döntéstámogatás szempontjából. A válaszadók szerint a HungaroMet rendszereinek nyitottabban kellene kapcsolódniuk külső adatforrásokhoz.

5.7.4        API-k és digitális adatkapcsolatok hiánya

Több válasz kritikus volt az API-hozzáférések hiányával kapcsolatban. Az egyik válasz ezt röviden úgy fogalmazta meg „nincs API projekt”.

Kiemelt igények

• gépi feldolgozhatóság,
• strukturált adatkapcsolatok,
• automatizált integrációk,
• digitális exportálhatóság.

A válaszadók szerint az adatok ne csak vizuálisan, hanem rendszerszinten is hozzáférhetők legyenek.

5.7.5        Valós idejű és digitális adatelérés

Több válasz hangsúlyozta

• a valós idejű hozzáférés szükségességét,
• a naprakész adatkapcsolatokat,
• a digitális exportálhatóságot.

Különösen fontosnak tartják, hogy az adatok ne csak képernyőn keresztül legyenek elérhetők, hanem automatizált rendszerek számára is feldolgozhatók legyenek.

5.7.6        Az adatok üzleti és agrárinformatikai hasznosítása

Több válasz hangsúlyozta, hogy a meteorológiai adatok önmagukban is értékesek, de igazán akkor hasznosak, ha más agráradatokkal összekapcsolhatók. Példák

• munkafolyamatok időzítése,
• növényvédelmi feladatok tervezése,
• aszályvédelmi intézkedések,
• napi és heti munkatervezés,
• utólagos elemzések.

Ez arra utal, hogy a felhasználók integrált agrárinformatikai ökoszisztémában gondolkodnak.

5.7.7        Ingyenes vagy nyitottabb hozzáférés iránti igény

Több válasz kritizálta, hogy a szolgáltatók számára az adatok nem érhetők el ingyenesen, emiatt a mezőgazdasági termelők felé sem tudnak modern szolgáltatásokat biztosítani. Ez arra utal, hogy a jelenlegi hozzáférési modell korlátozza az innovációt, és akadályozza az agrárdigitalizáció fejlődését.

5.7.8        Felhasználóbarát működés hiánya

Több válasz kiemelte a 21. századi felhasználói élmény hiányát, az elavult digitális működést, a modern UX/UI megoldások hiányát. Ez arra utal, hogy technológiai és felhasználói oldalról is modernizációra van szükség.

6           Mely állami rendszereknél okoz problémát, hogy nincs megfelelő export, API, tesztkörnyezet, dokumentáció vagy meghatalmazási lehetőség?

A válaszok alapján az agrár- és kapcsolódó állami digitális rendszerek egyik legnagyobb problémája nem az adathiány, hanem a modern digitális infrastruktúra hiánya. A legtöbb kritika az API-hozzáférések, a tesztkörnyezetek, a dokumentáció, az exportálhatóság és a digitális meghatalmazási rendszerek hiányára irányult.

6.1         A legkritikusabb problémás rendszerek

A válaszok alapján a legtöbb problémát az alábbi rendszerek okozzák

• MÁK / támogatási rendszerek / eGN
• NÉBIH rendszerek
• MePAR
• Lechner rendszerek
• HungaroMet / OMSZ
• vízügyi rendszerek
• talajtani adatbázisok
• NAK és AKI rendszerek

A legtöbb válasz a MÁK-ot, a NÉBIH-et, valamint a MePAR-rendszereket jelölte meg a legkritikusabb területként.

6.2         API-hozzáférések hiánya vagy korlátozottsága

A legerősebb technológiai probléma az API-k hiánya vagy elégtelensége volt. A válaszadók szerint nincs modern, nyílt API, korlátozott a gépi hozzáférés, nehézkes az automatizáció, sok a manuális adatkezelés.

Különösen problémásnak tartják

• a MÁK támogatási rendszereit,
• az eGN rendszert,
• a NÉBIH növényvédelmi és engedélyezési rendszereit,
• a MePAR adatkapcsolatait.

Ez jelentősen akadályozza

• a precíziós gazdálkodási platformokat,
• a drónos rendszereket,
• a szaktanácsadási rendszereket,
• az agrárinformatikai fejlesztéseket.

6.3         Sandbox és tesztkörnyezet hiánya

Nagyon erős problémafelvetés volt a fejlesztői tesztkörnyezetek hiánya. A válaszadók szerint nincs publikus sandbox, nincs tesztelhető fejlesztői környezet, a fejlesztők „vakon” kénytelenek integrációkat készíteni. Ennek következménye: lassú fejlesztés, magas költség, instabil integrációk, hibás rendszerek. Ez különösen az eGN, ePermetezési napló, MÁK, NÉBIH rendszereknél jelent problémát.

6.4         Hiányos dokumentáció

Több válasz hangsúlyozta a fejlesztői dokumentáció hiányát, az eltérő struktúrákat, a nehezen értelmezhető interfészeket. A válaszadók szerint a rendszerek nem fejlesztőbarátok, az integrációk sokszor csak egyedi fejlesztéssel oldhatók meg.

6.5         Meghatalmazási és jogosultságkezelési problémák

Az egyik legerősebb strukturális probléma a digitális meghatalmazási rendszerek hiánya volt. A válaszadók szerint jelenleg

• nehézkes gazda nevében eljárni,
• bonyolult a jogosultságkezelés,
• nincs korszerű hozzáféréskezelés,
• nincs OAuth-szerű digitális jogosultsági rendszer.

Ez különösen problémás

• szaktanácsadók,
• könyvelők,
• drónszolgáltatók,
• inputanyag-forgalmazók,
• agrárinformatikai szolgáltatók számára.

A válaszok alapján a több szereplős digitális együttműködést a jelenlegi rendszerek nem támogatják megfelelően.

6.6         Exportálási és interoperabilitási problémák

Kiemelt probléma

• az exportok korlátozottsága,
• az eltérő formátumok,
• a GIS-kompatibilitási problémák,
• a nem szabványos adatstruktúrák.

A válaszadók szerint

• az exportok sokszor emberi használatra optimalizáltak,
• nem gépi integrációra.

Ez különösen akadályozza

• az automatizált elemzéseket,
• a döntéstámogató rendszereket,
• az AI-alapú fejlesztéseket.

6.7         Állami rendszerek közötti integráció hiánya

Több válasz hangsúlyozta, hogy az állami rendszerek nem kommunikálnak megfelelően egymással. Különösen problémásnak tartják a NÉBIH–MÁK kapcsolatot, az állami adatplatformok széttagoltságát. A válaszadók szerint az adatok technikailag léteznek, de nincs egységes digitális infrastruktúra köréjük építve.

6.8         Vízügyi és talajtani rendszerek, mint „fehér foltok”

Külön említésre kerültek a vízügyi rendszerek, a talajtani adatbázisok. A válaszadók szerint ezek nehezen hozzáférhetők, kevéssé interoperábilisak, nem API-alapúak, fejlesztői szempontból nehezen használhatók. Pedig öntözés, vízvisszatartás, talajgazdálkodás, regeneratív mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságúak lennének.

6.9         Általános elégedetlenség és rendszerszintű problémaérzet

Több válasz általános megfogalmazásban jelezte „mindegyiknél”, „összes”, „egyik sem tökéletes”. Ez arra utal, hogy a felhasználók rendszerszintű digitális problémát érzékelnek, nem egyedi hibákat.

7           Milyen szolgáltatási minimumot várnál el a NÉBIH, MÁK, Lechner, AKI, NAV, NAK és HungaroMet digitális rendszereitől?

A válaszok alapján nagyon erős konszenzus rajzolódik ki arról, hogy az állami agrár- és kapcsolódó digitális rendszerek esetében milyen minimális szolgáltatási szint lenne elvárható. A válaszadók szerint a jelenlegi rendszerek sok esetben még nem tekinthetők valódi digitális infrastruktúrának, inkább adminisztratív felületeknek.

7.1         Stabil, szabványos API-hozzáférés mint alapkövetelmény

A legerősebb és leggyakrabban említett elvárás a stabil, jól dokumentált API-hozzáférés volt.

A válaszadók szerint minimumelvárás

• REST API,
• szabványos JSON válaszok,
• verziókövetés,
• hitelesítés,
• fejlesztői kulcsok,
• rate limit szabályozás,
• státuszmonitoring.

A válaszok alapján az API nem extra szolgáltatás, hanem alap infrastruktúra. Ez különösen fontos agrárszoftverek, precíziós gazdálkodási rendszerek, AI-alapú döntéstámogatás, drónplatformok, integrátorok számára.

7.2         Géppel feldolgozható exportformátumok

Nagyon erős igény jelent meg arra, hogy az adatok ne PDF-ben vagy JPG-ben, hanem géppel feldolgozható formában legyenek elérhetők. Kiemelt elvárások JSON, CSV, GeoJSON, shape file, szabványos GIS-formátumok. A válaszadók szerint „a PDF nem adatkapcsolat”, a manuális Excel-tisztítás és adatmásolás nem elfogadható digitális működés.

7.3         Sandbox és fejlesztői tesztkörnyezet

A válaszok alapján alapkövetelménynek tekintik

• a publikus sandbox környezeteket,
• teszt API-kat,
• tesztadatokat,
• hibakeresési lehetőségeket.

A jelenlegi hiányosságok miatt a fejlesztők sokszor „vakon” dolgoznak, lassú és drága az integráció, magas a hibázási kockázat.

7.4         Egységes meghatalmazási és jogosultságkezelési rendszer

Az egyik legerősebb strukturális igény az egységes digitális jogosultságkezelés volt. A válaszadók szerint minimumelvárás

• digitális meghatalmazás,
• részleges adatmegosztás,
• időszakos hozzáférések,
• API-s jogosultságkezelés,
• OAuth-szerű működés.

Kiemelten fontosnak tartják, hogy szaktanácsadók, könyvelők, agronómusok, drónszolgáltatók, integrátorok jogszerűen és automatizált módon hozzáférhessenek a szükséges adatokhoz.

7.5         Interoperabilitás az állami rendszerek között

A válaszok egyik legerősebb üzenete az volt, hogy az állami rendszereknek kommunikálniuk kellene egymással, interoperábilis adatmodellekkel kellene működniük. Kiemelt rendszerek: MÁK, NÉBIH, Lechner, NAV, HungaroMet, AKI, NAK.

A válaszadók szerint ugyanazt az adatot ne kelljen több helyre feltölteni, legyen egységes API gateway, működjön automatikus adatkapcsolat.

7.6         Valós idejű vagy rendszeresen frissülő adatok

Több válasz hangsúlyozta a valós idejű vagy közel valós idejű adatkapcsolatok fontosságát.

Ez különösen kritikus meteorológia, aszálymonitoring, növényvédelem, drónos kijuttatás, vízügy, támogatási rendszerek esetében.

Minimumelvárásként jelent meg órás vagy napi frissítés, automatikus lekérdezhetőség, historikus adatok hozzáférése.

7.7         Egységes digitális azonosítás és belépés

Kiemelt igény közös login, SSO (single sign-on), egységes digitális azonosítás. A válaszadók szerint a felhasználó ne több különálló rendszerben dolgozzon, hanem egységes digitális ökoszisztéma működjön. Megjelent a DÁP-integráció igénye is.

7.8         Felhasználóbarát és mobilbarát működés

Több válasz hangsúlyozta az egyszerűséget, gyorsaságot, könnyű elérhetőséget, mobilbarát működést, automatizálható workflow-kat. A válaszadók szerint a rendszerek ne csak digitális adminisztrációt, hanem valódi digitális szolgáltatást nyújtsanak.

7.9         Gazdálkodói adatkontroll és adatbizalom

Kiemelt elvárás: a gazdálkodó lássa, ki fér hozzá az adataihoz, mire használják, mikor történt lekérdezés. A válaszok alapján adatbizalom nélkül nincs digitális agrárium.

7.10      Központi koordináció és egységes adatplatform

Megjelent az igény egy felelős állami szerv kijelölésére, amely összefogja a teljes digitális agrár-adatinfrastruktúrát. Többen közös platformot, interoperábilis adattárházat, akár 10×10 méteres területi lekérdezési szintet várnának.

7.11     Intézményenkénti minimális elvárások

A válaszok alapján külön elvárások jelentek meg

• NÉBIH  növényvédelmi API-k, permetezési rendszerek integrációja
• MÁK  támogatási API-k, parcellaadatok automatizálása
• Lechner  GIS szabványosítás, MePAR integráció
• AKI  agrárstatisztikai API-k
• NAV  gépi könyvelési kapcsolatok
• NAK  digitális szaktanácsadás és edukáció
• HungaroMet  agrármeteorológiai API-k és lokális modellek

8           Kérjük, fogalmazd meg javaslataidat a kormányzat agrifood-szektorral kapcsolatos digitális szolgáltatásainak minőségéhez, használhatóságához és hozzáférhetőségéhez!

A válaszok alapján nagyon erős és koherens jövőkép rajzolódik ki a magyar agrár- és élelmiszeripari digitalizációval kapcsolatban. A válaszadók nem egyszerűen adminisztratív rendszereket szeretnének digitalizálni, hanem egy nyílt, interoperábilis, adatvezérelt agrár-ökoszisztéma kialakítását várják a kormányzattól.

8.1         Az adminisztratív digitalizáció helyett adatvezérelt agrárökoszisztéma

A legerősebb visszatérő gondolat az volt, hogy a jelenlegi rendszerek elsősorban adminisztratív logikára épülnek, miközben a gazdálkodók döntéstámogató, integrált digitális szolgáltatásokat várnak.

A válaszadók szerint a cél nem pusztán az ügyintézés digitalizálása, hanem egy olyan agrárdigitális ökoszisztéma létrehozása, amely

• csökkenti az adminisztrációt,
• támogatja a döntéshozatalt,
• segíti az innovációt,
• növeli a versenyképességet.

8.2         Egységes és interoperábilis állami agráradat-infrastruktúra

Az egyik legerősebb igény az állami rendszerek összekapcsolására irányult.

A válaszadók szerint szükség van

• egységes adatkommunikációs csatornákra,
• interoperábilis adatmodellekre,
• közös adatplatformokra,
• szabványos adatkapcsolatokra.

Kiemelt probléma, hogy jelenleg ugyanazokat az adatokat többször kell megadni, az állami rendszerek nem kommunikálnak egymással, az agrárinformatikai rendszerek zártak. Alapelvként jelent meg: „Az állam ugyanazt az adatot csak egyszer kérje be.”

8.3         API-alapú és fejlesztőbarát digitális infrastruktúra

Nagyon erősen megjelent az igény

• nyílt API-k,
• szabványos adatkapcsolatok,
• sandbox környezetek,
• fejlesztői dokumentáció,
• gépi feldolgozhatóság iránt.

A válaszadók szerint

• az állami rendszerek jelenlegi zártsága akadályozza az innovációt,
• a kis digitális vállalkozások nem tudnak piacra lépni,
• a precíziós és AI-alapú szolgáltatások fejlődése lassú.

Kiemelt üzenet

• a digitális agrárium ökoszisztéma-alapon működik,
• az állami és piaci rendszereknek együtt kell működniük.

8.4         Felhasználóbarát és terepi használatra optimalizált rendszerek

A válaszok alapján a jelenlegi rendszerek egyik legnagyobb problémája a túlzott bonyolultság, a gyenge használhatóság, a „hivatali logika”.

A válaszadók szerint szükség van

• egyszerűbb menürendszerekre,
• kevesebb kattintásra,
• mobilbarát működésre,
• vizuális térképes megoldásokra,
• automatikus kitöltési javaslatokra.

Kiemelt szempont: a mezőgazdasági munka jelentős része terepen történik, ezért a rendszereknek telefonon, tableten, gyenge internetkapcsolat mellett is jól használhatónak kell lenniük.

8.5         Valós idejű döntéstámogatás

Több válasz hangsúlyozta, hogy az állami rendszereknek aktív döntéstámogató szerepet kellene betölteniük. Kiemelt igények: előrejelzési rendszerek, agronómiai ajánlások, növényvédelmi támogatás, időjárásvezérelt döntések, precíziós gazdálkodási támogatás. Többen egy közös platformot javasoltak, ahol szántóföldi, kertészeti, állattenyésztési, előrejelzési, térinformatikai döntéstámogató rendszerek együtt érhetők el.

8.6         Egységes digitális azonosítás és jogosultságkezelés

Kiemelt igényként jelent meg az egységes digitális belépés, a modern meghatalmazási rendszer, az egységes jogosultságkezelés és a DÁP-integráció.

A válaszadók szerint az agrárium több szereplős működésű, ezért a rendszereknek támogatniuk kell gazdák, szaktanácsadók, könyvelők, drónszolgáltatók, pályázatírók együttműködését.

8.7         Digitális kompetenciafejlesztés és edukáció

Nagyon erősen megjelent az igény képzésekre, workshopokra, gyakorlati oktatásra, digitális kompetenciafejlesztésre. A válaszadók szerint a technológia önmagában nem elég, a felhasználókat is támogatni kell.

Többen javasolták a jó gazdálkodási gyakorlatok megismerésének ösztönzését, pontgyűjtő vagy támogatási rendszerekhez kötött edukációt.

8.8         Nyílt és hozzáférhető térinformatikai adatok

Kiemelt igényként jelent meg a GIS és térinformatikai adatok jobb hozzáférhetősége, a hiteles térképi adatok nyílt elérhetősége, a gazdálkodói adatfeldolgozás támogatása.

A válaszadók szerint a térinformatikai adatok kulcsfontosságúak az adminisztráció, a precíziós gazdálkodás, a nyomonkövethetőség szempontjából.

8.9         Infrastrukturális és minőségi elvárások

Több válasz hangsúlyozta a stabil működés, a gyors rendszerreakció, a megfelelő internet-infrastruktúra, a magas rendelkezésre állás fontosságát.

Kiemelt probléma: a jelenlegi rendszerek sokszor lassúak, nehezen elérhetők, vagy megbízhatatlanok.

8.10     Stratégiai koordináció és szakmai egyeztetés

Több válasz hangsúlyozta egy központi digitális agrárstratégia szükségességét, valamint a szakmai szervezetek bevonását. Kiemelt javaslat: a fejlesztések „nulladik lépése” legyen a szakmai egyeztetés.

9           Hogyan értékeli a digitális átálláshoz, az adat-alapú működéshez szükséges képzéseket?

9.1         Módosítási javaslatok a termelők képzése területén (döntéshozó)

A válaszok alapján a digitális átálláshoz és az adat-alapú működéshez kapcsolódó képzések területén nagyon erős igény mutatkozik egy egységesebb, gyakorlatiasabb, szélesebb körben elérhető és valódi gazdálkodói igényekre épülő képzési rendszer kialakítására.

9.1.1        A jelenlegi képzési rendszer széttagolt és nem elég gyakorlatorientált

A legerősebb visszatérő kritika az volt, hogy a jelenlegi digitális agrárképzések széttagoltak, egyenetlen minőségűek, túl elméletiek, kevéssé gyakorlatorientáltak. A válaszadók szerint léteznek jó kezdeményezések, de ezek nem állnak össze egységes digitális agrárképzési rendszerré.

Különösen problémásnak tartják, hogy a képzések sokszor jogszabályi vagy adminisztratív szemléletűek, miközben a gazdák gyakorlati segítséget várnának.

9.1.2        Valós gazdálkodási helyzetekre épülő képzések iránti igény

Több válasz hangsúlyozta konkrét esetekre, gyakorlati problémákra, valós termelői szituációkra épülő továbbképzések szükségességét.

A válaszadók szerint nem „jogi szabályozásról papolni” kellene, hanem döntéstámogatást, technológiai használatot, adatértelmezést, digitális munkafolyamatokat kellene oktatni. Kiemelt igény: termelői jó gyakorlatok bemutatása, peer-to-peer tudásmegosztás, működő példák demonstrálása.

9.1.3        A lehetőségek és rendszerek ismertségének hiánya

Több válasz szerint a gazdálkodók jelentős része nem ismeri a rendelkezésre álló digitális lehetőségeket, nincs tisztában az állami rendszerek működésével, nem tudja, milyen eszközök és szolgáltatások érhetők el. Ezért kiemelt igényként jelent meg az alapvető tájékoztatás, a lehetőségek széleskörű megismertetése, a digitális rendszerek bemutatása. A válaszok alapján sok esetben nem a technológia hiánya, hanem az információhiány a legnagyobb akadály.

9.1.4        Felhasználói élmény és motiváció problémája

Több válasz hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók jelenleg nem azért használják a digitális rendszereket, mert azok értéket teremtenek, hanem mert támogatási feltételként kötelezőek. Ez negatív felhasználói élményt, ellenállást, a digitalizációval szembeni bizalmatlanságot eredményez. A válaszadók szerint a képzéseknek a digitalizáció gyakorlati előnyeit, az idő- és költségmegtakarítást, a jobb döntéshozatalt kellene hangsúlyozniuk.

9.1.5        Digitális alapkompetenciák fejlesztése

Erősen megjelent az igény alapvető digitális kompetenciák, adatkezelési készségek, digitális gazdálkodási ismeretek fejlesztésére. Különösen a precíziós gazdálkodás kapcsán jelent meg, hogy minimális térinformatikai, adatelemzési, digitális adatkezelési tudás elengedhetetlen. Több válasz szerint bizonyos támogatások vagy precíziós fejlesztések esetén minimális digitális kompetenciákat is elvárható lenne meghatározni.

9.1.6        Gyakorlati digitális platformok és rendszerszintű gondolkodás

Kiemelt igényként jelent meg a digitális platformok oktatása, az adatvezérelt működés megértése, a rendszerszintű gondolkodás fejlesztése. A válaszadók szerint a gazdálkodóknak nem csak eszközök használatát kell megtanítani, hanem azt is, hogyan kapcsolódnak össze adatok, térinformatika, időjárás, támogatási rendszerek, gazdasági döntések.

9.1.7        Államilag támogatott, stratégiai képzési rendszer

Több válasz hangsúlyozta az államilag finanszírozott képzések szükségességét, valamint azt, hogy a képzések illeszkedjenek a nemzeti digitális agrárstratégiához.

A válaszadók szerint a digitalizáció nem kizárólag piaci kérdés, hanem stratégiai versenyképességi ügy.

9.1.8        A jelenlegi programok kritikája

Az Agrár EDIH 1.0 példája kapcsán több válasz a valós gazdálkodói bevonás hiányát, a gyenge kommunikációt, a formális, „kipipálós” működést kritizálta. Ez arra utal, hogy a képzések hatékonysága és hitelessége jelenleg sok esetben kérdéses.

9.1.9        Agrár-felsőoktatási problémák

Több válasz szerint az agrár-felsőoktatásból is hiányzik a gyakorlati digitális szemlélet. Ez azt jelzi, hogy nem csak rövid képzések, hanem a teljes agrár-oktatási rendszer modernizációjára szükség lenne.

9.1.10    Jövőorientált kezdeményezések és ökoszisztéma-szemlélet

Megjelent az igény új generációs digitális agrárinnovációs programokra, ökoszisztéma-alapú működésre, „AEDIH 2.0” típusú kezdeményezésekre. Ez arra utal, hogy a válaszadók hosszú távú, koordinált, gyakorlati innovációs hálózatokban gondolkodnak.

9.2         Módosítási javaslatok a kiszolgáló személyzet, alkalmazottak képzései területén

A válaszok alapján a kiszolgáló személyzet és alkalmazottak digitális képzésével kapcsolatban a legerősebb igények a gyakorlati kompetenciafejlesztésre, a rendszerszintű adatgondolkodás kialakítására és a folyamatos, szervezett képzési lehetőségekre irányulnak.

9.2.1        Az eszközhasználat önmagában nem elég

A legerősebb szakmai kritika az volt, hogy a jelenlegi képzések túlságosan az eszközhasználatra, illetve a megfelelési adminisztrációra fókuszálnak.

A válaszadók szerint hiányzik a rendszerszintű adatértés, az interoperabilitási szemlélet, az automatizált folyamatok megértése, az adatvezérelt működés logikája. Ez arra utal, hogy nem pusztán digitális eszközkezelőket, hanem adatvezérelt működésre képes szakembereket kellene képezni.

9.2.2        Gyakorlati digitális kompetenciák fejlesztése

Nagyon erősen megjelent az igény a gyakorlati digitális eszközhasználat, az adatkezelési készségek, a platformhasználat, valamint a digitális munkafolyamatok oktatására.

Kiemelt területek: digitális platformok használata, szakigazgatási rendszerek kezelése, adatkezelési kompetenciák, automatizált folyamatok értelmezése.

A válaszadók szerint a munkavállalóknak érteniük kell, hogy a digitális rendszerek hogyan működnek, mire használhatók, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

9.2.3        Folyamatos és szervezett képzési rendszer iránti igény

Több válasz hangsúlyozta a folyamatos képzések szükségességét, szervezett oktatási lehetőségeket, rendszeres továbbképzéseket.

A válaszok alapján nem egyszeri oktatásokra, hanem hosszú távú kompetenciafejlesztési rendszerre

lenne szükség.

9.2.4        Államilag támogatott alapozó képzések

Kiemelt igényként jelent meg az államilag finanszírozott, alapoktól induló digitális képzések biztosítása.

A válaszadók szerint sok szereplő még az alapvető digitális kompetenciákkal sem rendelkezik, ezért széles körű alapozó oktatásra lenne szükség.

9.2.5        A lehetőségek és összefüggések tudatosítása

Több válasz szerint

• jobban kellene kommunikálni a lehetőségeket,
• tudatosítani kellene az összefüggéseket,
• érthetővé kellene tenni a digitális átállás előnyeit.

Ez arra utal, hogy a digitális átállás egyik legnagyobb akadálya jelenleg a szemléleti és információs hiány.

9.2.6        A termelők és tulajdonosok bevonásának fontossága

Az egyik válasz hangsúlyozta, hogy a kiszolgáló személyzet képzése önmagában nem elegendő, ha a termelők és tulajdonosok nem értik vagy nem támogatják a digitalizációt.

Ez arra utal, hogy a digitális átállás csak szervezeti szinten működhet, a vezetői szemléletformálás kulcsfontosságú.

9.2.7        Gyakorlati tapasztalattal rendelkező oktatók iránti igény

Több válasz kiemelte, hogy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek oktassanak, ne pusztán elméleti szereplők. A válaszadók szerint a hiteles tudásátadás alapja a gyakorlati tapasztalat. Ez különösen fontos digitális technológiák, precíziós rendszerek, adatkezelési folyamatok esetében.

9.2.8        Duális képzési modellek

Megjelent az igény duális képzési rendszerekre, gyakorlati és munkahelyi alapú oktatásra.

Ez arra utal, hogy a válaszadók a digitális kompetenciákat közvetlenül a gyakorlati munkafolyamatokhoz kapcsolva tartják fejleszthetőnek.

9.2.9        Finanszírozási problémák

Több válasz szerint szükség lenne olyan támogatási forrásokra, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelők munkavállalóikat digitális képzésekre küldjék. Ez arra utal, hogy a képzési költségek sok esetben akadályt jelentenek.

9.3         Módosítási javaslatok a szakképzés területén

A válaszok alapján a digitális átálláshoz kapcsolódó agrár-szakképzés legnagyobb problémái: az infrastruktúra elmaradottsága, a gyakorlati képzés hiánya és a munkaerőpiaci igényektől való elszakadás. A válaszadók szerint a digitalizáció csak akkor lehet sikeres, ha előbb maga a szakképzési rendszer válik korszerűvé és működőképessé.

9.3.1        Súlyos infrastruktúra- és forráshiány a szakképzésben

A legerősebb és legkritikusabb visszajelzés az volt, hogy a középfokú agrár-szakképzés

• sok helyen túlélési problémákkal küzd,
• elavult infrastruktúrával működik,
• és jelentős technológiai lemaradásban van.

Kiemelt problémák

• elöregedett gépműhelyek és géppark,
• 1980-as éveket idéző technikai felszereltség,
• gyakorlati képzések finanszírozási nehézségei,
• működési forráshiány.

A válaszok alapján sok intézményben már az alapvető gyakorlati oktatás feltételei sem biztosítottak, ezért a digitalizáció fejlesztése önmagában még nem elsődleges kérdés.

9.3.2        A képzés túlságosan elméletközpontú

Nagyon erősen megjelent az a kritika, hogy az agrár-szakképzés

• túl elméleti,
• kevéssé kapcsolódik a valós agrárfolyamatokhoz,
• nem készíti fel megfelelően a hallgatókat a gyakorlati munkára.

A válaszadók szerint a tanulók sok esetben csak további betanítás után tudnak ténylegesen munkába állni, a jelenlegi képzés nem követi eléggé a modern agrár- és élelmiszeripari működést.

9.3.3        Gyakorlatorientált képzések erősítésének igénye

A legerősebb fejlesztési javaslat a gyakorlati szemlélet erősítése volt. A válaszadók szerint szükséges

• a gyakorlati képzések bővítése,
• a valós munkakörnyezethez közelebb álló oktatás,
• a gyakorlati digitális rendszerek bemutatása,
• működő technológiák használata.

Több válasz hangsúlyozta: „közel kell vinni a gyakorlathoz”, „lehetne valós”. Ez arra utal, hogy a jelenlegi képzés túl távoli a napi agrárvalóságtól.

9.3.4        Munkaerőpiaci és technológiai igényekhez igazított képzés

Kiemelt igényként jelent meg a munkaerőpiachoz igazított képzés, a fejlesztési irányok követése, a korszerű agrártechnológiák oktatása.

A válaszadók szerint a képzésnek reagálnia kellene a precíziós gazdálkodásra, az automatizációra, a digitális adatkezelésre, a modern agrárgépesítésre.

9.3.5        Korszerű technológiák és digitális platformok oktatása

Több válasz hangsúlyozta a modern digitális platformok oktatásának szükségességét, a piacon elérhető korszerű technológiák bemutatását, valamint ezek tanrendbe integrálását.

Kiemelt igények

• precíziós rendszerek,
• digitális agrárplatformok,
• adatkezelési rendszerek,
• korszerű agrártechnológiák gyakorlati bemutatása.

A válaszadók szerint a hallgatóknak valódi, aktuális technológiákkal kellene találkozniuk.

9.3.6        Duális képzés támogatása

Erősen megjelent az igény a duális képzési rendszerek fejlesztésére, az iskolák és vállalkozások együttműködésére, a gyakorlati munkahelyi tapasztalatszerzésre. Ez arra utal, hogy a válaszadók a gyakorlati kompetenciák fejlesztésének egyik legfontosabb eszközét a duális modellben látják.

9.3.7        A lehetőségek jobb kommunikációja

Több válasz szerint jobban kellene terjeszteni a lehetőségeket, a diákok és intézmények kevéssé ismerik a korszerű digitális irányokat. Ez arra utal, hogy a szemléletformálás és információátadás a szakképzésben is hiányos.

9.3.8        Bizonytalanság a szakképzés jövőjével kapcsolatban

Az egyik legerősebb gondolat az volt, hogy stratégiai döntést kellene hozni arról, hogy Magyarország hosszú távon kíván-e hazai agrár-szakképzést fenntartani. Ez arra utal, hogy a válaszadók a jelenlegi helyzetet rendszerszintű válságként érzékelik, és a digitalizáció kérdését is ezen tágabb kontextusban látják.

9.4         Módosítási javaslatok a felsőfokú képzés területén

A válaszok alapján a digitális átálláshoz kapcsolódó agrár-felsőoktatás legnagyobb problémái a gyakorlati szemlélet hiánya, a valós agráradat-ökoszisztémáktól való elszakadás és a munkaerőpiaci igényekhez való gyenge alkalmazkodás. A válaszadók szerint a jelenlegi képzések sok esetben elméletileg erősek, de nem készítik fel megfelelően a hallgatókat a digitális agrárium valós működésére.

9.4.1        A felsőoktatás túlságosan elméleti és kevéssé gyakorlatorientált

A legerősebb visszatérő kritika az volt, hogy a felsőfokú agrárképzések nem eléggé gyakorlatorientáltak, nem a napi agrárvalóságra készítenek fel, túlzottan elméletközpontúak.

A válaszadók szerint a hallgatók sok esetben csak további betanítás után tudnak ténylegesen munkába állni, a képzés nem ad elég gyakorlati digitális kompetenciát.

Kiemelt problémák: kevés valós rendszerhasználat, gyenge terepi kapcsolódás, kevés gyakorlati adatkezelési tapasztalat.

9.4.2        Hiányzik az integrált adatökoszisztéma-szemlélet

Nagyon erős szakmai kritika volt, hogy a képzések

• nem egységes adatökoszisztéma-logikára épülnek,
• nem tanítják meg a rendszerek közötti kapcsolódásokat,
• nem készítenek fel az állami és piaci rendszerek integrált használatára.

A válaszadók szerint a hallgatók elméleti tudással rendelkeznek, de kevés tapasztalatuk van a NÉBIH, a MÁK, a HungaroMet, az FMIS-rendszerek, valamint más digitális agrárplatformok együttes használatában. Ez arra utal, hogy a digitális agrárium rendszerszintű szemlélete jelenleg gyengén jelenik meg az oktatásban.

9.4.3        Gyakorlati digitális platformok és korszerű technológiák oktatása

Több válasz hangsúlyozta

• a digitális platformok oktatásának szükségességét,
• a piacon elérhető korszerű technológiák bemutatását,
• a modern agrárinformatikai rendszerek tanrendbe integrálását.

Kiemelt igények

• precíziós gazdálkodási rendszerek,
• agráradat-platformok,
• digitális döntéstámogató rendszerek,
• korszerű agrárgépek és szoftverek gyakorlati bemutatása.

A válaszadók szerint a hallgatóknak valós technológiákkal kellene dolgozniuk, nem csak elméleti szinten megismerni azokat.

9.4.4        A gyakorlati szakemberek nagyobb bevonása

Az egyik legerősebb fejlesztési javaslat az volt, hogy

• a piaci szereplők gyakorlati szakemberei aktívabban kapcsolódjanak be a felsőoktatásba.

A válaszadók szerint forrást kellene biztosítani arra, hogy agrárinformatikai cégek, precíziós gazdálkodási szakemberek, digitális szolgáltatók, technológiai fejlesztők részt vegyenek az oktatásban.

Ez arra utal, hogy a jelenlegi oktatás túl elszigetelt a piaci gyakorlattól.

9.4.5        Munkaerőpiaci igényekhez igazított képzések

Több válasz hangsúlyozta a képzések jobb munkaerőpiaci illesztésének szükségességét, valamint a fejlesztési irányokhoz igazított oktatást.

A válaszadók szerint a képzésnek jobban kellene reagálnia  

• a precíziós mezőgazdaságra,
• az automatizációra,
• az AI-alapú rendszerekre,
• az adatvezérelt gazdálkodásra.

9.4.6        A digitális képzések nem épülnek be a hagyományos agrárképzésbe

Fontos kritika volt, hogy bár léteznek célzott digitális képzések, ezek nem integrálódnak a hagyományos agrártechnológiai tantárgyakba.

Ez azt jelenti, hogy a digitalizáció sokszor különálló témaként jelenik meg, nem válik a mezőgazdasági gondolkodás természetes részévé. A válaszadók szerint a digitális szemléletnek az alap agrárképzés részévé kellene válnia.

9.4.7        Gyakorlatorientált és mélyebb szakmai képzés iránti igény

Több válasz hangsúlyozta a mélyebb szakmai képzés szükségességét, valamint azt, hogy „közel kell vinni a gyakorlathoz”, „lehetne valós”. Ez arra utal, hogy a hallgatók kevés valós agrárüzemi és adatkezelési tapasztalatot szereznek.

9.4.8        A képzési kibocsátás és a munkaerőpiac viszonya

Az egyik válasz stratégiai problémaként vetette fel a felsőoktatási túlképzés kérdését.

A válaszadó szerint

• miközben a gazdaságok száma csökken,
• a mezőgazdasági szerkezet átalakul,
• bizonytalan a jövőbeni munkaerőigény,
• mégis nagy számban képeznek digitális szakembereket.

Ez arra utal, hogy a képzési kapacitások és a hosszú távú agrárstratégia összehangolása
hiányos lehet.

9.4.9        A lehetőségek jobb kommunikációja

Több válasz szerint jobban kellene kommunikálni a digitális lehetőségeket, a hallgatók és az oktatók sok esetben nem ismerik eléggé a korszerű irányokat.

9.5         Módosítási javaslatok a mikrotanúsítványt adó képzések területén

A válaszok alapján a mikrotanúsítványt adó digitális agrárképzésekben jelentős potenciált látnak a szereplők, ugyanakkor a jelenlegi rendszer legnagyobb problémái: a koordináció hiánya, a minőségbiztosítás gyengesége, a munkaerőpiaci relevancia bizonytalansága és a célzott kommunikáció hiánya.

9.5.1        A mikrotanúsítványokban jelentős lehetőség van

A válaszadók összességében úgy látják, hogy a mikrotanúsítvány-alapú képzéseknek lenne helye a digitális agrárátállásban, különösen fókuszált célcsoportok, konkrét technológiák, gyakorlati kompetenciák oktatásában.

Kiemelt előnyként jelent meg a gyorsan megszerezhető, rugalmas, specializált tudás.

9.5.2        Hiányzik az egységes kompetenciarendszer

A legerősebb szakmai kritika az volt, hogy jelenleg

• nincs egységesen elfogadott kompetenciarendszer,
• nincs közös szakmai standard,
• hiányzik az állami és piaci szereplők közös minősítési rendszere.

A válaszadók szerint szükség lenne összehasonlítható képzésekre, egységes kompetenciaszintekre, valódi munkaerőpiaci értékkel bíró mikrotanúsítványokra. Ez arra utal, hogy jelenleg a képzések minősége és piaci relevanciája nagyon eltérő lehet.

9.5.3        A képzések nem mindig a hazai igényekre épülnek

Több válasz szerint a képzések sok esetben inkább nemzetközi trendeket követnek, mintsem a magyar agrárium tényleges igényeit. Külön példaként jelentek meg precíziós gazdálkodási képzések, drónpilóta képzések. A válaszadók szerint jobban kellene igazítani a képzési kínálatot

• a hazai munkaerőpiachoz,
• a gazdálkodói igényekhez,
• valamint a tényleges technológiai felhasználáshoz.

9.5.4        Hiányzik a célcsoportok és célok pontos meghatározása

Kiemelt problémafelvetés volt, hogy sok esetben nem világos,

• kiknek szól a képzés,
• milyen kompetenciát ad,
• milyen gyakorlati célra készít fel.

A válaszadók szerint alapvetően hiányzik a célcsoportok kijelölése, a képzési célok pontos definiálása. Ez arra utal, hogy a mikrotanúsítványok rendszere jelenleg stratégiailag kevéssé koordinált.

9.5.5        Kommunikációs és elérési problémák

Az egyik legerősebb visszatérő probléma az információ nem jut el az érintettekhez. A válaszadók szerint nincs kiépített kommunikációs csatorna, a gazdálkodók és szakemberek sokszor nem is értesülnek a lehetőségekről, a képzések láthatósága alacsony.

Kiemelt igény a lehetőségek jobb terjesztése, a célzott kommunikáció, az aktív tájékoztatás.

9.5.6        A képzések valós előnyeinek tisztázása

Több válasz hangsúlyozta: világosan kommunikálni kellene, hogy mit ad a képzés, milyen gyakorlati előnyt jelent, milyen munkapiaci értéke van.

Ez arra utal, hogy jelenleg sok képzés értéke és hasznosíthatósága nem egyértelmű a résztvevők számára.

9.5.7        Minőségbiztosítás és számonkérés hiánya

Kiemelt problémaként jelent meg a minőség kérdése, valamint a számonkérési rendszer hiánya. A válaszadók szerint szükség lenne  

• valódi kompetenciamérésre,
• egységes minőségi követelményekre,
• hiteles tanúsításra.

Ez arra utal, hogy jelenleg a mikrotanúsítványok szakmai értéke nem mindig egyértelmű.

9.5.8        Gyakorlati és digitális platformok oktatása

Több válasz hangsúlyozta digitális platformok oktatásának szükségességét, gyakorlati használatra épülő képzések fontosságát. Ez különösen kapcsolódik

• precíziós gazdálkodáshoz,
• adatkezeléshez,
• agrárinformatikai rendszerekhez,
• digitális adminisztrációhoz.

9.5.9        A képzési struktúra újragondolásának igénye

Több válasz röviden, de markánsan jelezte „Képzések átgondolása”, illetve „Legyen végre”. Ez arra utal, hogy a jelenlegi rendszer sokak szerint még kiforratlan, és stratégiai újratervezést igényel.

10       Fogalmazza meg javaslatait a digitális átálláshoz, adat-alapú működéshez szükséges képzések működéséhez, fejlesztéséhez?

A válaszok alapján a digitális átálláshoz és adat-alapú működéshez szükséges képzések fejlesztésével kapcsolatban átfogó igény mutatkozik egy egységes, gyakorlatorientált, többszintű és ökoszisztéma-alapú képzési rendszer kialakítására. A válaszadók szerint a jelenlegi képzések túl széttagoltak, nem eléggé célcsoport-specifikusak, és kevéssé támogatják a gyakorlati digitális kompetenciák kialakulását.

10.1     Egységes, kompetenciaalapú képzési keretrendszer kialakítása

A legerősebb stratégiai javaslat egy egységes, országosan koordinált, kompetenciaalapú digitális agrárképzési rendszer kialakítása volt.

A válaszadók szerint a különböző szereplőknek

• termelők,
• szolgáltatók,
• közigazgatási szereplők,
• szaktanácsadók közös digitális alapokra lenne szükségük.

Kiemelt igény egy államilag koordinált digitális agrár-alapkurzus, amely egységes belépési szintet biztosítana a digitális agráriumba.

10.2     Többszintű és célcsoport-specifikus képzési rendszer

Több válasz hangsúlyozta, hogy jelenleg túl gyakran ugyanazt a képzést kapják eltérő tudásszintű szereplők. Ezért szükség lenne alap, haladó, szakértői képzési szintekre.

A válaszadók szerint

• a kezdő gazdálkodók,
• a fiatal agrármérnökök,
• a precíziós szakemberek teljesen eltérő igényekkel rendelkeznek.

Kiemelt igény van célcsoporthoz igazított, strukturált, differenciált képzési utak kialakítása.

10.3     Gyakorlatorientált és valós rendszerekre épülő oktatás

A legerősebb visszatérő elvárás a gyakorlati szemlélet erősítése volt.

A válaszadók szerint a képzéseknek valós rendszereken, valódi adatokon, működő digitális platformokon kellene alapulniuk.

Kiemelt fejlesztési irányok

• digitális mintagazdaságok,
• terepi demonstrációk,
• drónos bemutatók,
• adatvezérelt technológiai összehasonlítások.

A válaszadók szerint a gazdák leginkább saját tapasztalataiknak, más gazdálkodók eredményeinek, valós működő példáknak hisznek.

10.4     Gyakorló szakemberek bevonása az oktatásba

Több válasz hangsúlyozta: olyan emberek oktassanak, akik napi szinten használják vagy fejlesztik a rendszereket. A válaszadók szerint a hiteles tudásátadás alapja a gyakorlati tapasztalat. Ez különösen fontos

• precíziós gazdálkodás,
• adatkezelés,
• API-alapú rendszerek,
• digitális platformok oktatásánál.

10.5     Regionális és mentorhálózati megközelítés

Erősen megjelent az igény

• regionális digitális agrármentorokra,
• gyakorlati tanácsadókra,
• technológiai koordinátorokra.

A válaszadók szerint a digitális átállást sok esetben nem a technológia hiánya, hanem az emberi támogatás hiánya lassítja.

Kiemelt javaslat regionális képzési és támogatási hálózatok kialakítása, akár online és helyszíni formában.

10.6     Mikro-, kis- és közepes gazdaságokra szabott képzések

Több válasz hangsúlyozta, hogy a digitalizáció jelenleg túlságosan „nagygazdaságos” szemléletű. A válaszadók szerint a magyar agrárium jelentős része kisebb gazdaságokból, családi vállalkozásokból áll. Számukra egyszerű, olcsó, gyorsan megtérülő digitális megoldásokat kellene bemutatni.

10.7     Digitális kompetenciamérés és képzési utak

Kiemelt stratégiai javaslat volt digitális érettségvizsgálatok bevezetése egyéni, szervezeti, vállalati szinten. Ehhez kapcsolódóan szintezett képzési struktúrák, célzott fejlesztési utak, kompetenciafejlesztési programok kialakítását javasolták.

10.8     Precíziós és adatvezérelt kompetenciák fejlesztése

A válaszadók szerint a képzéseknek erősebben kellene fókuszálniuk

• adatkezelésre,
• precíziós gazdálkodásra,
• digitális platformhasználatra,
• API-alapú rendszerek megértésére,
• adatvezérelt döntéshozatalra.

Kiemelt cél: a digitális rendszerek használata készségszintűvé váljon.

10.9     Oktatói továbbképzés és felsőoktatási integráció

Több válasz hangsúlyozta az oktatók továbbképzésének szükségességét, valamint a digitális képzések integrálását az egyetemi közösségekbe, workshopokba, hivatalos tanrendbe.

Kiemelt probléma: ha a képzések nem épülnek be az órarendbe, az értékelési rendszerbe,
akkor alacsony marad a részvétel.

10.10 Kommunikáció és szemléletformálás

Több válasz szerint jobban kellene terjeszteni a lehetőségeket, és kezelni kellene  

• a vállalkozások bizalmatlanságát,
• a maradiságot,
• a digitalizációval szembeni ellenállást.

A válaszadók szerint a szemléletformálás a digitális átállás egyik kulcskérdése.

10.11 Intézményi és stratégiai koordináció

Kiemelt javaslatként jelent meg egy állami koordinációjú tanácsadó és szakmai rendszer létrehozása,
amelyben együttműködnek

• agrárdigitalizációs szakértők,
• egyetemek,
• növényorvosok,
• állattenyésztési szakemberek,
• talajtani szakértők.

11       Hogyan értékeli a termelők által elérhető szaktanácsadás működését a digitalizáció támogatásában?

11.1     Módosítási javaslatok a NAK falugazdász hálózatával kapcsolatban

A válaszok alapján a NAK falugazdász hálózatával kapcsolatban erős kritika fogalmazódott meg a jelenlegi működés szakmai mélységével, digitális felkészültségével és szerepfelfogásával kapcsolatban. A válaszadók szerint a hálózat jelenleg elsősorban adminisztratív funkciót lát el, miközben a jövőben sokkal inkább adatvezérelt, digitális agrárszaktanácsadási szerepet kellene betöltenie.

11.1.1    Az adminisztratív szerepből az adatvezérelt szaktanácsadási szerep felé

A legerősebb fejlesztési irány az volt, hogy a falugazdász hálózat ne pusztán ügyintézési és adminisztratív feladatokat lásson el, hanem valódi agrárszakmai és döntéstámogató szerepet töltsön be.

A válaszadók szerint a hálózat jelenleg inkább támogatási adminisztrációt, ügyintézést, papíralapú segítségnyújtást végez, miközben kevés a tényleges agronómiai vagy digitális támogatás.

Kiemelt javaslat: a falugazdászok váljanak adatvezérelt agrártanácsadókká, digitális technológiai mentorokká, precíziós gazdálkodási támogató szereplőkké.

11.1.2    Adat-alapú döntéstámogatási kompetenciák fejlesztése

Több válasz hangsúlyozta, hogy a falugazdászoknak erősebb digitális, adatkezelési, precíziós gazdálkodási kompetenciákkal kellene rendelkezniük.

A válaszadók szerint a jövő falugazdászának

• hozamadatok,
• meteorológiai információk,
• inputoptimalizálási adatok,
• precíziós rendszerek alapján kellene támogatnia a gazdálkodókat.

Ez azt jelzi, hogy a jelenlegi rendszerből hiányzik az adatvezérelt agrárszemlélet.

11.1.3    A szakmai színvonal és belépési követelmények kritikája

Az egyik legerősebb kritikai észrevétel az volt, hogy a falugazdász szerepkör szakmai követelményei túl alacsonyak, és a szakmai minőség nagyon egyenetlen.

A válaszadók szerint a gazdák elvárásai sok esetben nem találkoznak a valós kompetenciaszinttel.

Ez arra utal, hogy szükség lenne

• magasabb szakmai követelményekre,
• rendszeres továbbképzésre,
• hiteles kompetenciamérésre.

11.1.4    Többlépcsős, gyakorlatorientált digitális képzési rendszer

Több válasz részletes javaslatot tett a falugazdászok képzésének átalakítására. A javasolt modell

• digitális kompetenciafelmérés,
• tudásszint-alapú képzési utak,
• többlépcsős képzési rendszer,
• témaspecifikus modulok,
• gyakorlati jó gyakorlatok bemutatása,
• workshopok és helyszíni látogatások,
• rendszeres újraminősítés.

Kiemelt elem a tudást igazoló vizsga csak korlátozott ideig legyen érvényes,
mivel a technológia gyorsan változik.

11.1.5    Gyakorlati és piaci szemlélet erősítése

A válaszadók szerint a képzésben nagyobb szerepet kellene kapnia a gyakorlati megvalósításnak, valós piaci jó gyakorlatoknak, működő technológiai példáknak.

Kiemelt javaslat: workshopok, mintagazdaságok, technológiai bemutatók, helyszíni tapasztalatszerzés.

Ez arra utal, hogy a jelenlegi szaktanácsadási szemlélet túl elméleti vagy adminisztratív.

11.1.6    A digitális technológiák jelenlegi alacsony arányú használata

Több válasz szerint a falugazdász hálózat jelenleg kevéssé használ digitális technológiákat, a digitális és precíziós rendszerek alkalmazása gyenge.

A válaszadók szerint a szaktanácsadás továbbra is nagyrészt manuális működésű, a digitális agrárium eszközei nem épültek be a napi működésbe.

11.1.7    Kommunikáció és láthatóság problémái

Több válasz szerint jobban kellene kommunikálni a lehetőségeket, sok gazdálkodó nem ismeri a rendelkezésre álló digitális támogatási lehetőségeket.

Ez arra utal, hogy a falugazdász hálózat kommunikációs szerepe is fejlesztésre szorul.

11.1.8    A hálózat szerepének újradefiniálása

Több válaszból az rajzolódik ki, hogy a falugazdász hálózat jelenlegi szerepét sokan elavultnak érzik, és szükségesnek tartják annak stratégiai újragondolását.

A jövőbeni elvárt szerep

• digitális agrármentor,
• adat-alapú szaktanácsadó,
• technológiai támogató,
• innovációs közvetítő.

11.2     Módosítási javaslatok a NAK által regisztrált szaktanácsadói rendszerrel kapcsolatban

A válaszok alapján a NAK által regisztrált szaktanácsadói rendszerrel kapcsolatban erős elégedetlenség és bizalomvesztés érzékelhető. A legfontosabb problémák a szervezeti koordináció hiánya, a kommunikációs nehézségek, az elavult minősítési rendszer, valamint a digitális és adat-alapú kompetenciák hiánya. Ugyanakkor a válaszadók szerint a rendszer megfelelő átalakítással kulcsszerepet tölthetne be a digitális agrárátállás támogatásában.

11.2.1    Szervezeti és működési problémák

A legerősebb kritikák a rendszer működésének szervezetlenségére vonatkoztak.

A válaszadók szerint jelenleg nem egyértelműek a felelősségi körök, hiányoznak a dedikált kommunikációs csatornák, nincs jól működő ügyféltámogatás, hiányoznak az előre definiált munkafolyamatok, nem áll rendelkezésre naprakész tudásbázis.

Kiemelt probléma a szaktanácsadók sok esetben nem kapnak időben használható szakmai válaszokat, emiatt nem tudják megfelelően támogatni a gazdálkodókat.

A válaszok alapján a NAK központi támogatási rendszere és az irányító szervek közötti koordináció hiányos, ami bizonytalanságot és működési zavart okoz.

11.2.2    A szaktanácsadói rendszer szakmai hitelességének problémái

Több válasz rendkívül kritikus volt a jelenlegi minősítési és képzési rendszerrel kapcsolatban.

A válaszadók szerint a jelenlegi minősítés és képesítési rendszer nem elég hiteles, a szakmai színvonal nagyon egyenetlen, a rendszer „nem ér semmit”.

Erős igény jelent meg a minősítési rendszer teljes újragondolására, a szakmai követelmények emelésére, valamint a kompetenciaalapú működésre.

11.2.3    Digitális és adat-alapú kompetenciák fejlesztése

A válaszok egyik legerősebb szakmai üzenete az volt, hogy a szaktanácsadók digitális felkészültsége jelenleg nem megfelelő.

A válaszadók szerint erősíteni kellene

• az agrárinformatikai tudást,
• a GIS kompetenciákat,
• az adatkezelési készségeket,
• a precíziós gazdálkodási ismereteket,
• valamint a digitális döntéstámogató rendszerek használatát.

Kiemelt javaslat a szaktanácsadók valós idejű adatplatformokhoz férjenek hozzá, és képesek legyenek adat-alapú agronómiai támogatást nyújtani.

11.2.4    Többlépcsős és rendszeresen frissített képzési modell

Több válasz részletes képzési reformot javasolt.

A javasolt rendszer elemei

• digitális kompetenciafelmérés,
• tudásszint-alapú képzési utak,
• többlépcsős képzési rendszer,
• témaspecifikus modulok,
• gyakorlati workshopok,
• helyszíni látogatások,
• valós piaci jó gyakorlatok bemutatása,
• rendszeres újraminősítés.

Kiemelt javaslat: a tudást igazoló vizsgák csak korlátozott ideig legyenek érvényesek,
mivel a technológia gyorsan változik.

11.2.5    Gyakorlatorientált és piaci szemlélet

A válaszadók szerint a képzéseknek kevésbé elméleti, sokkal inkább gyakorlati szemléletűnek kellene lenniük.

Kiemelt elemek valós technológiai példák, működő gazdaságok bemutatása, workshopok, terepi tapasztalatszerzés. A válaszok alapján a hiteles szakmai támogatás alapja a gyakorlati tapasztalat.

11.2.6    Technológia-semleges és objektív szaktanácsadás

Fontos szakmai igényként jelent meg a márka- és cégfüggetlen, technológia-semleges szemlélet.

A válaszadók szerint a gazdálkodóknak objektív szakmai támogatásra van szükségük, nem egyes technológiák vagy szolgáltatók promóciójára.

Ez arra utal, hogy a szaktanácsadók szerepét független szakmai támogatóként kellene erősíteni.

11.2.7    Kompetenciaértékelés és gyakorlati számonkérés

Több válasz hangsúlyozta a megszerzett tudás gyakorlati számonkérésének szükségességét, valamint a rendszeres kompetenciaértékelést.

A válaszadók szerint nem elegendő formális képzéseket elvégezni, a gyakorlati alkalmazási képességet is mérni kellene.

11.2.8    A rendszer jelenlegi szerepének megkérdőjelezése

Több válasz szerint a rendszer jelenleg gyakorlatilag nem játszik érdemi szerepet a digitális agrárátállásban. Ez arra utal, hogy sok szereplő a szaktanácsadói hálózat jelenlegi működését nem tartja stratégiailag relevánsnak.

11.2.9    Kommunikáció és láthatóság problémái

Több válasz hangsúlyozta: jobban kellene kommunikálni a lehetőségeket, sok érintett nem ismeri a rendelkezésre álló támogatásokat és képzéseket.

11.3     Módosítási javaslatok a piaci szaktanácsadók működésével kapcsolatban

A válaszok alapján a piaci szaktanácsadók működésével kapcsolatban vegyes kép rajzolódik ki. A válaszadók egyszerre látják bennük a digitális agrárátállás fontos tudásközpontjait és egy olyan rendszert, amely jelenleg gyakran túlzottan technológia- vagy gyártófüggő, korlátozottan elérhető, és nem eléggé integrált adatvezérelt szemléletű.

11.3.1    A gyártó- és rendszerfüggő szemlélet problémája

A legerősebb szakmai kritika az volt, hogy a piaci szaktanácsadás sok esetben egy-egy gyártó, platform, vagy technológiai rendszer irányába elfogult.

A válaszadók szerint a tanácsadók gyakran saját ökoszisztémájuk megoldásait helyezik előtérbe, miközben kevésbé jelenik meg az interoperabilitási szemlélet, a rendszerfüggetlen gondolkodás, az objektív adatértelmezés.

Ez arra utal, hogy a gazdálkodók sok esetben nem kapnak teljesen semleges szakmai támogatást.

11.3.2    Adatsemleges és interoperábilis szaktanácsadás iránti igény

Kiemelt javaslatként jelent meg az adatsemleges, több rendszerre kiterjedő, interoperábilis tudás erősítése.

A válaszadók szerint a szaktanácsadóknak különböző platformokat, állami és piaci adatforrásokat, integrált digitális rendszereket együtt kellene tudniuk kezelni.

Kiemelt fejlesztési irány a közös állami adatplatformokkal való integráció.

11.3.3    Digitális kompetenciafejlesztés szükségessége

Több válasz hangsúlyozta a szaktanácsadók digitális felkészültségének fejlesztését. Kiemelt területek

• digitalizációs ismeretek,
• technológiai módszertanok,
• adatértelmezés,
• adatkapcsolatok,
• döntéstámogatás.

A válaszadók szerint a képzéseket kompetenciafelméréssel, többlépcsős rendszerben, gyakorlati szemlélettel kellene megszervezni.

11.3.4    Gyakorlatorientált és folyamatos képzési rendszer

A válaszadók szerint a piaci szaktanácsadók képzésének tartalmaznia kellene elméleti alapokat, gyakorlati megvalósítást, valós piaci jó gyakorlatokat, workshopokat, helyszíni bemutatókat.

Kiemelt javaslat: a tudást igazoló vizsgák időkorlátosak legyenek, mivel a technológia gyorsan változik. Ez arra utal, hogy a digitális kompetenciák folyamatos frissítést igényelnek.

11.3.5    Az adatok értelmezésének és összekapcsolásának problémája

Több válasz szerint a legnagyobb kihívás jelenleg az adatok közötti összefüggések felismerése, valamint a releváns adatok közös értelmezése.

Ez arra utal, hogy önmagában az adat rendelkezésre állása nem elegendő, szükség van rendszerszintű elemzési kompetenciákra, adatértelmezési képességekre, integrált döntéstámogatásra.

11.3.6    A szaktanácsadás korlátozott elérhetősége

Több válasz hangsúlyozta a piaci szaktanácsadás korlátozott hozzáférhetőségét. A válaszadók szerint sok gazdaság számára pénzügyi, ügyviteli, IT-, digitális szaktanácsadás nem könnyen elérhető.

Kiemelt probléma: a mezőgazdaság más ágazatokhoz képest lemaradásban van ezen szolgáltatások igénybevételében.

11.3.7    Finanszírozási korlátok

Több válasz szerint a gazdálkodók saját forrásból várhatóan továbbra sem költenek elegendően digitális szaktanácsadásra. Ez arra utal, hogy támogatási vagy ösztönző rendszerek nélkül a digitális szaktanácsadás fejlődése korlátozott maradhat.

11.3.8    Bizalomhiány és kritikus megítélés

Néhány válasz nagyon kritikus volt „Átverés”, „Nincs ráhatása a digitalizációra”. Ez arra utal, hogy a piaci szaktanácsadás hitelessége és gyakorlati hasznossága nem minden szereplő számára meggyőző.

11.3.9    Kommunikáció és láthatóság problémái

Több válasz szerint jobban kellene kommunikálni a lehetőségeket, sok gazdálkodó nem ismeri a rendelkezésre álló szolgáltatásokat.

12       Kérjük, fogalmazza meg javaslatait a termelők által elérhető szaktanácsadás működésével, fejlesztésével kapcsolatban!

A válaszok alapján a termelők számára elérhető szaktanácsadási rendszerrel kapcsolatban átfogó reformigény fogalmazódott meg. A válaszadók szerint a jelenlegi rendszer túlzottan adminisztratív, széttagolt és gyakran nem elég gyakorlatorientált. A jövő szaktanácsadásának digitális, adat-alapú, helyspecifikus és partnerségi szemléletű rendszerként kellene működnie.

12.1     Adatvezérelt és integrált szaktanácsadási ökoszisztéma kialakítása

A legerősebb stratégiai javaslat egy egységes, adatvezérelt, interoperábilis szaktanácsadási ökoszisztéma kialakítása volt.

A válaszadók szerint a falugazdászok, NAK-regisztrált szaktanácsadók, valamint a piaci tanácsadók közös adatplatformokon és közös információs háttérrel kellene dolgozzanak.

Kiemelt igény az állami rendszerek (NÉBIH, MÁK, HungaroMet, AKI) adatainak integrált használata.

A cél, hogy ne adminisztrációközpontú, hanem valós idejű agronómiai döntéstámogatás valósuljon meg.

12.2     Gyakorlatorientált szaktanácsadás erősítése

A válaszok egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a szaktanácsadásnak sokkal gyakorlatiasabbnak kell lennie. A válaszadók szerint a termelők számára a mindennapi döntésekben használható tudás a legértékesebb.

Ezért a szaktanácsadásnak valós termelési helyzetekre, helyi problémákra, konkrét technológiákra, aktuális kihívásokra kellene épülnie.

Kiemelt elv: kevesebb általános elmélet, több gyakorlati megoldás.

12.3     Helyspecifikus és régiós tanácsadás

Több válasz hangsúlyozta, hogy az agráriumban nincs univerzális megoldás.

A válaszadók szerint más típusú támogatásra van szüksége egy homokhátsági gazdaságnak, egy kötött talajú térségnek, vagy egy intenzív öntözött gazdaságnak. Ezért fontos lenne régiós szakmai hálózatok, helyspecifikus ajánlások, lokális időjárási és talajadatok, térségi demonstrációk fejlesztése.

12.4     Független és technológia-semleges szaktanácsadás

Kiemelt igényként jelent meg az objektív, márka- és cégfüggetlen, technológia-semleges szaktanácsadás. A válaszadók szerint jelenleg kevés az igazán független precíziós és digitális agrárszaktanácsadás.

A termelők hiteles, összehasonlítható, objektív szakmai támogatást várnak el.

A hosszú távú bizalom alapja terepi tapasztalat, valós eredmények, nem értékesítési szemlélet.

12.5     Digitális és adat-alapú döntéstámogatás fejlesztése

A válaszadók szerint a jövő szaktanácsadása digitális, adatvezérelt, döntéstámogató jellegű lesz.

Nagyobb hangsúlyt kellene kapnia

• műholdas adatoknak,
• időjárási modelleknek,
• talajadatoknak,
• növényállapot-monitoringnak,
• precíziós méréseknek.

A cél, hogy a döntések ne kizárólag tapasztalati alapon, hanem mérhető adatok alapján szülessenek.

12.6     Gyorsabb információáramlás és digitális kommunikáció

Több válasz hangsúlyozta: az agráriumban sok döntés időkritikus.

Ezért szükség lenne mobiltelefonos értesítésekre, digitális szaktanácsadási platformokra, online konzultációkra, gyors helyzetjelentésekre.

Kiemelt területek: permetezési időablakok, aszályhelyzet, kártevőnyomás, kijuttatási időzítés.

12.7     Bemutató gazdaságok és terepi demonstrációk

A válaszadók szerint a gazdák leginkább saját tapasztalataiknak hisznek.

Ezért kiemelten fontos bemutató gazdaságok, összehasonlító kísérletek, nyílt szakmai napok, eredményalapú demonstrációk támogatása.

Kiemelt javaslat „téli egyetem” jellegű országjáró szakmai programsorozatok szervezése, amelyek helybe viszik a szakértőket, friss tudást adnak, és közvetlen kapcsolatot teremtenek a termelőkkel.

12.8     A szaktanácsadók képzésének fejlesztése

Több válasz hangsúlyozta a digitális átállás első lépése a szaktanácsadók képzése.

A válaszadók szerint a gazdálkodók számára a szaktanácsadó a „kapocs” a hiteles tudás felé. Kiemelt fejlesztési irányok

• digitális kompetenciák,
• adatkezelés,
• precíziós technológiák,
• GIS ismeretek,
• gyakorlati számonkérés,
• rendszeres továbbképzés.

12.9     Partnerségi szemlélet és bizalomépítés

A válaszadók szerint a szaktanácsadó és termelő közötti partnerség kulcskérdés.

Fontos elvárás, hogy a szaktanácsadás valódi értéket teremtsen, legyen hiteles, és ne kizárólag támogatási rendszerekhez kötött formális szolgáltatás legyen.

12.10 Támogatási és ösztönző rendszerek

Több válasz szerint a gazdálkodók tanulását és technológiai fejlesztéseit ösztönözni kellene.

Javasolt eszközök

• pályázati előnyök,
• kedvezmények,
• technológiai támogatások,
• képzési ösztönzők.

Emellett többen hangsúlyozták, hogy a szaktanácsadás működhetne piaci alapon is, de megfelelő forrásokat kell biztosítani, és a termelő dönthesse el, kitől kér tanácsot.

12.11 Oktatási és egyetemi integráció

Több válasz javasolta a szaktanácsadók célzott egyetemi képzését, külön erre felépített tematikával.

Ez arra utal, hogy a jelenlegi agrárképzési rendszer nem készít fel megfelelően az adat-alapú szaktanácsadói szerepre.

12.12 Térinformatikai és adat-hozzáférési háttér fejlesztése

Kiemelt javaslat volt a térinformatikai adatok szélesebb hozzáférhetősége.

A válaszadók szerint ez egyszerűsítené az adminisztrációt, javítaná az adatszolgáltatás hitelességét, és támogatná a gazdálkodók saját adatgyűjtését és elemzését.

13       Milyen támogatási forma segítené legjobban a termelők digitális átállását eszköztámogatás, szolgáltatási voucher, szaktanácsadási támogatás, képzés, rendszerintegráció, adatmigráció vagy ezek kombinációja?

A válaszok alapján egyértelmű konszenzus rajzolódik ki abban, hogy a termelők digitális átállását nem egyetlen támogatási forma, hanem több elem összehangolt kombinációja tudná leghatékonyabban segíteni. A válaszadók szerint a korábbi, elsősorban eszközbeszerzésre épülő támogatási modellek önmagukban nem vezettek valódi digitális működéshez. Ehelyett integrált, tudás- és szolgáltatásközpontú megközelítésre lenne szükség.

13.1     A kombinált támogatási modell iránti legerősebb igény

A válaszadók többsége szerint a digitális átállást nem lehet pusztán gép- vagy szoftvervásárlással megoldani. A legerősebben támogatott megközelítés több támogatási forma kombinációja volt, különösen

• szolgáltatási voucher,
• szaktanácsadási támogatás,
• képzés,
• rendszerintegráció,
• adatmigráció együttes alkalmazása.

A válaszadók szerint az igazi támogatás nem az eszközbeszerzés, hanem a használható adat, az integrált rendszer, és az értelmezhető döntéstámogatás biztosítása.

13.2     Az eszköztámogatás önmagában nem elegendő

Több válasz hangsúlyozta, hogy az elmúlt években sok esetben lett eszköz, lett pályázat, lett szoftver, de nem volt megfelelő tudás, integráció, adatkapcsolat, vagy napi használhatóság.

A válaszadók szerint a digitális átállást nem „gépvásárlási logikában”, hanem működési ökoszisztémaként kellene kezelni. Ez azt jelenti, hogy az eszközök önmagukban nem teremtenek digitális működést.

13.3     Szaktanácsadási támogatás kiemelt szerepe

A leggyakrabban említett támogatási forma a szaktanácsadási támogatás volt.

A válaszadók szerint a digitális átállás komplex, egyedi, és erősen gazdaságspecifikus folyamat. Ezért kiemelten fontos a személyre szabott szakmai támogatás, a gyakorlati tanácsadás, valamint a tapasztalt szolgáltatók bevonása.

Több válasz hangsúlyozta: ne csak néhány nagy szolgáltató kínáljon standard megoldásokat, hanem sok kisebb szakmai szolgáltató is részt vehessen a folyamatban.

13.4     Képzés és kompetenciafejlesztés kulcsszerepe

A válaszok egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a digitális átállás alapfeltétele a tudás.

A válaszadók szerint a termelőknek digitális kompetenciákra, adatkezelési tudásra, rendszerszintű gondolkodásra, technológiai ismeretekre van szükségük.

Több válasz szerint kötelező vagy ösztönzött képzésekre, tájékoztatásra, jó gyakorlatok bemutatására lenne szükség.

Kiemelt igény a támogatások hasznosulásának szigorúbb számonkérése.

13.5     Rendszerintegráció és adatmigráció támogatása

Több válasz szerint a valódi problémát nem az eszközhiány, hanem a széttagolt rendszerek, az adatkapcsolatok hiánya, és az integráció nehézségei jelentik.

Ezért fontos támogatási területként jelent meg a rendszerintegráció, az adatmigráció, a különböző digitális rendszerek összekapcsolása.

A válaszadók szerint a párhuzamosan működő „szigetrendszereket” egységes platformokra kellene integrálni.

13.6     Digitális érettségfelmérés mint első lépés

Több válasz hangsúlyozta: a digitális átállás első lépése a gazdaság digitális érettségének felmérése kellene legyen.

Javasolt elemek: online kérdőívek, szervezeti és technológiai helyzetelemzés, egyedi fejlesztési utak kialakítása. A válaszadók szerint az átállás minden gazdaságban eltérő, ezért személyre szabott megközelítésre van szükség.

13.7     „Pull stratégia” és ösztönző környezet

Kiemelt stratégiai javaslat volt a „pull stratégia” alkalmazása.

Ez azt jelenti, hogy nem pusztán támogatásokkal kell ösztönözni az eszközbeszerzést, hanem olyan szabályozási és működési környezetet kell kialakítani, amely ösztönzi az adat-alapú működést, a digitális rendszerek tényleges használatát és a kompetenciafejlesztést.

A válaszadók szerint a támogatásoknak a gyakorlati hasznosulást kellene elősegíteniük, nem pusztán a technológia megvásárlását.

13.8     Voucher rendszer támogatása

Több válasz kiemelte a szolgáltatási voucher rendszer előnyeit.

A válaszadók szerint ez rugalmasabb, versenysemlegesebb, és személyre szabottabb támogatást tesz lehetővé.

A voucher rendszer összekapcsolhatná  a termelőket és a kisebb digitális szolgáltató vállalkozásokat.

13.9     Kritikus álláspontok a támogatásokkal kapcsolatban

Bár kisebbségben, de több válasz szerint a támogatások torzíthatják a piacot, és kontraproduktívak lehetnek. Ezek a válaszok azt hangsúlyozták, hogy a gazdálkodók szakmai döntések alapján, piaci logikával fektessenek be digitális eszközökbe, képzésbe és szolgáltatásokba.

Ez arra utal, hogy a támogatási rendszerek kialakításánál fontos a torzító hatások elkerülése.

13.10 Tájékoztatás és szemléletformálás

Több válasz hangsúlyozta: a beruházási hajlandóság sok esetben megvan, de a termelők nem tudják, pontosan mire jó a digitalizáció, hogyan térül meg, milyen gyakorlati előnye van.

Ezért tájékoztatásra, szemléletformálásra, jó gyakorlatok bemutatására is szükség lenne.

14       Kérjük, fogalmazza meg javaslatait a digitalizációval kapcsolatos kutatás, fejlesztés, innováció területén szükséges fejlesztésekről!

A válaszok alapján a digitalizációval kapcsolatos kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) területén a legfontosabb fejlesztési igények az adat-alapú agrárinnováció erősítése, az együttműködések javítása, az interoperabilitás megteremtése, valamint a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati hasznosítása köré rendeződnek. A válaszadók szerint a jelenlegi rendszer túl széttagolt, lassú és gyakran elszakad a termelői valóságtól.

14.1     Egységes agrár-adatplatform és adat-alapú innováció

A legerősebb stratégiai javaslat egy egységes, interoperábilis, kutatási célra is használható agrár-adatplatform kialakítása volt. A válaszadók szerint az állami adatvagyonokat össze kellene kapcsolni, kutathatóvá és gépileg feldolgozhatóvá kellene tenni, hogy ezekre

• AI-modellek,
• döntéstámogató rendszerek,
• agrárinformatikai fejlesztések épülhessenek.

Kiemelt probléma: jelenleg az adatok elszigeteltek, nehezen átjárhatók, és korlátozottan használhatók.

14.2     A kutatás és a gyakorlati felhasználás közötti szakadék

Több válasz hangsúlyozta a kutatás és a termelői gyakorlat közötti kapcsolat gyengeségét.

A válaszadók szerint sok értékes kutatás zajlik, de ezek eredményei lassan vagy egyáltalán nem jutnak el a termelőkhöz.

Kiemelt igény: gyorsabb tudástranszfer, valós gazdaságokban működő pilotprojektek, gyakorlati validáció, közvetlen üzemi hasznosulás.

A cél, hogy az innováció ne maradjon kutatási szinten, hanem gyorsan váljon gyakorlati megoldássá.

14.3     Living lab és pilot rendszerek támogatása

A válaszadók szerint a digitális agrárinnovációt valós üzemi környezetben kellene tesztelni.

Kiemelt javaslatok

• „living lab” rendszerek,
• pilot gazdaságok,
• demonstrációs projektek,
• gyakorlati innovációs platformok.

Ezek célja az új technológiák gyors validálása, a termelői visszacsatolás, valamint a gyorsabb piaci bevezetés.

14.4     Interoperabilitás és rendszerintegráció hiánya

Az egyik legerősebb technológiai kritika, hogy a rendszerek és az eszközök nem kommunikálnak egymással.

A válaszadók szerint sok „szigetüzemű”, dobozos, kevés felhasználós rendszer létezik, amelyek nem átjárhatók, nem integrálhatók, ezért korlátozott a használhatóságuk.

Kiemelt fejlesztési igény: rendszerintegráció, szabványos adatkapcsolatok, interoperábilis agrárinformatikai rendszerek.

14.5     Nyílt szabványok és hazai agráradatokra épülő fejlesztések

Több válasz hangsúlyozta a nyílt szabványokra épülő agrárinformatikai fejlesztések szükségességét.

A válaszadók szerint a kutatás-fejlesztésnek hazai agráradatokra, gyakorlati döntéstámogatásra és nyílt adatkapcsolatokra kellene épülnie.

14.6     Startupok és kis innovációs cégek támogatása

Kiemelt probléma volt, hogy a hazai pályázati rendszer elsősorban nagy cégeket, egyetemeket, már magas árbevételű vállalkozásokat támogat.

A válaszadók szerint ez nem segíti az induló startupokat, a prototípus-fejlesztést, a korai innovációt.

Több válasz hangsúlyozta: a digitális innováció gyakran startupokból, gyorsan mozgó kis cégekből, piaci szereplőkből indul ki.

Kiemelt javaslat az új, innovatív kisvállalkozások célzott támogatása.

14.7     Egyetem–piac–termelő együttműködések erősítése

Több válasz szerint az innováció jelenleg túl széttagolt, az együttműködések gyengék.

Kiemelt javaslat a fejlesztő cégek, innovációra nyitott gazdaságok, egyetemek, kutatóintézetek összehangolt munkája.

A válaszadók szerint közös innovációs platformokra lenne szükség, ahol kutatás, fejlesztés, validáció és gyakorlati tesztelés együtt történik.

14.8     Triple helix / quadruple helix megközelítés

Több válasz hangsúlyozta a triple helix, illetve quadruple helix együttműködési modellek fontosságát.

Ez azt jelenti, hogy az innovációs projektekben együtt kell működnie az egyetemeknek, a vállalkozásoknak, az államnak, és a felhasználóknak/termelőknek.

A válaszadók szerint ezt már a KFI pályázatok tervezésénél is elvárásként kellene kezelni.

14.9     Gyakorlati problémákra épülő innováció

A válaszadók szerint a kutatás-fejlesztésnek nem öncélú technológiai fejlesztésekre, hanem valós agrárproblémák megoldására kellene koncentrálnia.

Kiemelt kihívások: aszály, vízhiány, inputanyag-költségek, munkaerőhiány, klímaváltozás.

A válaszadók szerint ezekre adat-alapú, digitális, technológiai megoldások szükségesek.

14.10 Tudásértelmezés és adatérthetőség

Több válasz hangsúlyozta az adatok magasabb szintű hasznosításának szükségességét.

A probléma nem csak az adat hiánya, hanem az adatok értelmezése, érthetővé tétele, és felhasználhatósága.

Ez arra utal, hogy a jövő KFI-rendszereiben az adatvizualizáció, a döntéstámogatás és az egyszerű használhatóság is kulcsszerepet kap.

14.11 Kritikus vélemények a jelenlegi KFI-rendszerről

Néhány válasz kritikus volt azzal kapcsolatban, hogy a kutatások eredményei gyakran spin-off cégekbe kerülnek, egyéni érdekeket szolgálnak, és nem a magyar mezőgazdaság egészének fejlődését.

Ez arra utal, hogy több szereplő átláthatóbb, közérdekűbb, és szélesebb hasznosulású innovációs rendszert várna.

15       Kérjük, fogalmazza meg javaslatait a digitalizációval kapcsolatos szabályozások területén szükséges változtatásokról!

A válaszok alapján a digitalizációval kapcsolatos szabályozási környezet legfontosabb problémái: az intézmények közötti együttműködés hiánya, a túlzott adminisztratív szemlélet, az adatmegosztási akadályok és a nem interoperábilis rendszerek. A válaszadók szerint a jövő szabályozásának egyszerűbbnek, nyitottabbnak, technológiasemlegesnek és adatvezérelt működést támogató szemléletűnek kellene lennie.

15.1     Interoperábilis és egységes adatkeretrendszer kialakítása

A legerősebb stratégiai javaslat egy egységes, interoperábilis, szabványos adatkeretrendszer bevezetése volt.

A válaszadók szerint az állami rendszerek között kötelező szabványos API-kra, közös adatmodellekre, gépi feldolgozhatóságra lenne szükség.

Kiemelt probléma: jelenleg az adatgazdák, a szolgáltatók és a hatóságok nem kommunikálnak megfelelően egymással. A válaszadók szerint az adatkapcsolatok hiánya jelentős akadálya a digitális agrárökoszisztéma fejlődésének.

15.2     Az adatmegosztási és meghatalmazási szabályok egyszerűsítése

Több válasz hangsúlyozta: az adatmegosztás jelenlegi szabályozása túl bonyolult és korlátozó.

Kiemelt kritika az „adatvédelmi okokra” való hivatkozás sok esetben akadályozza az együttműködést, és a fejlesztések lassításának indokává vált.

A válaszadók szerint egyszerűbb, biztonságos, digitálisan kezelhető meghatalmazási és hozzáférési rendszerekre lenne szükség.

A cél: a gazdák és szolgáltatók szabályosan, biztonságosan, egyszerűen kapcsolhassák össze a különböző adatforrásokat.

15.3     Az adminisztratív szemlélet helyett innovációt támogató szabályozás

A válaszok egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a jelenlegi szabályozás túlzottan adminisztratív, papíralapú és bürokratikus logikára épül.

A válaszadók szerint a digitális agrárium szabályozásának támogatnia kellene az innovációt, csökkentenie kellene az adminisztrációt, és egyszerűsítenie kellene az együttműködéseket.

Kiemelt cél a biztonságos, de rugalmas digitális ökoszisztéma kialakítása.

15.4     A szabályozás gyakorlati megalapozottságának hiánya

Több válasz erősen kritizálta a gyakorlati tapasztalat nélküli szabályalkotást.

A válaszadók szerint a digitalizációs szabályozásokat ne kizárólag „íróasztal mögött ülő bürokraták” alakítsák, hanem gyakorlati szakemberek, fejlesztők, gazdálkodók, technológiai szereplők bevonásával kellene kialakítani.

Kiemelt negatív példaként az eGN rendszer került említésre.

15.5     Egyszerűbb és átláthatóbb szabályozási környezet

Több válasz hangsúlyozta az egyszerűbb, érthetőbb, átláthatóbb szabályozás szükségességét.

A válaszadók szerint a jelenlegi rendszer túl komplex, nehezen követhető és sokszor bizonytalan működésű.

15.6     Nemzetközi és EU-kompatibilis szabályozási szemlélet

Több válasz szerint Magyarországnak nem kellene külön, elszigetelt digitális szabályozási rendszereket kialakítania.

A válaszadók szerint elegendő lenne az európai és globális szabványokhoz igazodni, különösen GDPR, kiberbiztonság, adatbiztonsági szabványok területén.

Kiemelt elv a digitális piac globális, ezért a túlzott lokális szabályozás akadályozhatja a fejlődést.

15.7     Az adatok hozzáférhetőségének javítása

Több válasz hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók számára könnyebben elérhetővé kellene tenni az adatokat.

A válaszadók szerint az állami rendszerekben keletkező adatvagyon jelenleg korlátozottan hozzáférhető, nehezen használható, vagy nem integrálható.

15.8     Közös digitális platformok kialakítása

Több válasz említette közös platformok, integrált digitális rendszerek szükségességét.

A cél az adatkapcsolatok, az interoperabilitás, és a digitális ügyintézés egyszerűsítése.

15.9     Szabályozási ösztönzők és KKV támogatások

Egyes válaszok szerint a KKV-knak szóló pályázatokban kötelező elemként kellene megjelenjen a digitalizáció, illetve az interoperábilis rendszerek alkalmazása.

Ez arra utal, hogy a szabályozásnak ösztönöznie kellene az adat-alapú működést, a rendszerintegrációt, és a digitális fejlesztéseket.

15.10 Piaci alapú megközelítés hangsúlyozása

Néhány válasz szerint nem új szabályokra van szükség, hanem arra, hogy a termelő maga dönthessen a digitalizációról, mert az számára gazdaságilag megtérül.

Ez arra utal, hogy több szereplő  túlzott szabályozás helyett, ösztönzőbb, piaci alapú megközelítést támogatna.

15.11 Stratégiai egyeztetés és közös gondolkodás igénye

Több válasz javasolta helyzetértékelő konferenciák, szakmai egyeztetések, közös stratégiai fórumok szervezését.

A válaszadók szerint a digitalizációs szabályozás jelenleg széttagolt, és hiányzik az összehangolt stratégiai gondolkodás.

16       Milyen konkrét szabályozási változás kellene ahhoz, hogy a termelők, szaktanácsadók és digitális szolgáltatók jogszerűen, biztonságosan és hatékonyan tudjanak adatot megosztani?

A válaszok alapján a termelők, szaktanácsadók és digitális szolgáltatók közötti jogszerű, biztonságos és hatékony adatmegosztás legfontosabb akadályai a szabályozási bizonytalanság, a széttagolt adatkezelés, a nem egységes meghatalmazási rendszerek és az interoperabilitás hiánya. A válaszadók szerint átfogó jogi és technológiai keretrendszerre lenne szükség.

16.1     Egységes agrár-adatmegosztási kerettörvény szükségessége

A legerősebb javaslat egy egységes agrár adatmegosztási kerettörvény kialakítása volt.

A válaszadók szerint jelenleg  bizonytalanok a jogosultságok, széttagolt az adatkezelés és nem egyértelmű, hogy ki és milyen feltételekkel férhet hozzá az agráradatokhoz.

A javasolt keretrendszernek jogilag egyértelműen kellene szabályoznia az adatkezelést, az adatmegosztást, a digitális meghatalmazásokat és az API-alapú hozzáféréseket.

16.2     Központi digitális meghatalmazási rendszer kialakítása

Több válasz hangsúlyozta a jelenlegi meghatalmazási rendszerek  nehézkesek, nem digitális logikára épülnek, és nem támogatják a modern adat-alapú együttműködést.

Kiemelt javaslat: központi digitális meghatalmazási rendszer kialakítása (adattárca), amelyben a gazda szabályozhatja, ki, milyen adathoz, milyen időtartamra, milyen célból férhet hozzá.

A válaszadók szerint a gazdának egyértelmű kontrollt kell kapnia a saját adatai felett.

16.3     Kötelező interoperabilitási szabványok

Az egyik legerősebb technológiai igény kötelező interoperabilitási szabványok bevezetése volt.

A válaszadók szerint az állami rendszerek számára elő kellene írni  szabványos API-k, közös adatmodellek, egységes azonosítók, illetve a gépi feldolgozhatóság alkalmazását.

A cél, hogy az adatmegosztás automatizált, technikailag akadálymentes, és biztonságos legyen.

16.4     A MÁK meghatalmazási rendszerének továbbfejlesztése

Több válasz konkrétan említette a MÁK jelenlegi meghatalmazási rendszerét.

A válaszadók szerint ezt tovább kellene fejleszteni úgy, hogy digitális szolgáltató cégek, agrárinformatikai startupok, technológiai SME-k is integrálhatók legyenek.

Kiemelt cél a földtulajdonhoz és földhasználathoz kapcsolódó adatok transzparens, szabályozott, és digitálisan kezelhető megosztása.

Pozitív példaként a spanyol REA rendszer került említésre.

16.5     Egységes adatkezelési és adatbiztonsági rendszer

Több válasz hangsúlyozta egységes adatbiztonsági és adatkezelési rendszer szükségességét.

A válaszadók szerint az adatmegosztási rendszernek egységes formátumokat, jól definiált adatstruktúrákat, megfelelő adattitkosítást, és magas szintű adatbiztonságot kellene biztosítania.

16.6     A termelő adat feletti rendelkezési joga

Kiemelt elvként jelent meg, hogy a termelő rendelkezzen a saját adatai felett.

A válaszadók szerint a gazdának egyértelműen látnia kell, ki használja az adatait, milyen célra, és milyen feltételekkel. Ez a digitális bizalom egyik alapfeltételeként jelent meg.

16.7     Központi adatplatform és egységes adattár

Több válasz javasolta a keletkező adatok központi gyűjtését, és egy helyről történő elérhetőségét.

A válaszadók szerint a jelenlegi adatfragmentáció jelentősen csökkenti a rendszerek használhatóságát.

16.8     Az adatmegosztás ösztönzése

Több válasz szerint az adatgazdákat érdekeltté kellene tenni az adatok megosztásában.

Lehetséges ösztönzők: feldolgozott visszacsatolt adatok, elemzések, döntéstámogató szolgáltatások, vagy akár pénzügyi visszatérítések.

A válaszadók szerint önkéntes alapon sok szereplő nem fog adatot megosztani, különösen versenytársi környezetben.

16.9     A szabályozás célja  termelékenység és minőség

Több válasz hangsúlyozta, hogy a szabályozás középpontjába a termelékenységet, és a minőséget kellene helyezni.

A válaszadók szerint a digitalizáció célja nem önmagában az adatgyűjtés, hanem a hatékonyabb gazdálkodás, jobb döntéshozatal, és versenyképesebb agrárium.

16.10 A közös érdek felismerése

Több válasz hangsúlyozta: az adatmegosztás csak akkor működhet, ha a szereplők felismerik a közös érdekeket. A válaszadók szerint a gazdálkodás feltételeit részben az együttműködéshez és az adat-alapú működéshez kellene kötni.

16.11 Általános stratégiai üzenet

Az egyik rövid, de erős válasz szerint „valós szándék kell”.

Ez arra utal, hogy a technológiai és jogi megoldások önmagukban nem elegendők, ha nincs tényleges politikai, intézményi, és szakmai együttműködési akarat.

17       Ha a fentieken kívül bármilyen javaslata van a témával kapcsolatban, amit megosztana az új kormánnyal!

A válaszok alapján a legfontosabb stratégiai javaslatok az agrárdigitalizáció állami koordinációjának megerősítésére, az interoperábilis adat-infrastruktúra kialakítására, a piaci innováció támogatására, valamint a támogatási rendszerek hatékonyságközpontú átalakítására irányultak. A válaszadók szerint a jövő agrárpolitikájának nem pusztán digitalizálnia kellene a meglévő adminisztrációt, hanem adat-alapú, innovációbarát agrárökoszisztémát kellene létrehoznia.

17.1     Egységes agrár digitális alapinfrastruktúra létrehozása

A legerősebb stratégiai javaslat egy kormányzati szinten koordinált, egységes „agrár digitális alapinfrastruktúra” kialakítása volt.

A válaszadók szerint az agrárdigitalizáció jelenleg széttagolt, intézményileg fragmentált, és nem kellően összehangolt.

Ezért szükség lenne egy központi stratégiai irányításra, amely összekapcsolja az állami adatgazdákat, biztosítja az interoperabilitást, és egységes digitális működési környezetet teremt.

17.2     Független agrár adatkoordinációs testület létrehozása

Több válasz javasolta egy független, de államilag felhatalmazott agrár adatkoordinációs szervezet létrehozását.

Feladata lenne az adatgazdák közötti koordináció, az adatstratégiák összehangolása, a szabványosítás, és az interoperabilitás biztosítása.

A válaszadók szerint jelenleg hiányzik az a szereplő, amely rendszerszinten összefogná az agráradat-vagyont.

17.3     „Data as infrastructure” szemlélet

Kiemelt stratégiai gondolatként jelent meg, hogy az agráradatot közműként kellene kezelni.

Ez azt jelenti, hogy az állam ne pusztán digitális szolgáltatásokat fejlesszen, hanem magát az adat-infrastruktúrát tegye nyitottá, szabványossá, és fejlesztőbaráttá.

A válaszadók szerint ez lehetővé tenné gyorsabb innovációt, az olcsóbb fejlesztéseket és az egységesebb digitális környezet kialakulását.

17.4     Piaci szereplők és startupok támogatása

Több válasz hangsúlyozta a kisebb, innovatív, fiatal vállalkozások támogatásának fontosságát.

A válaszadók szerint a jelenlegi rendszer gyakran a nagy szereplők pozícióját konzerválja, és nem segíti kellően az új innovátorokat.

Kiemelt igény: startupbarát környezet, piacra lépési lehetőségek, innovációs támogatások, nyitott állami rendszerek.

17.5     Oktató és támogató állami működés

Több válasz hangsúlyozta: az államnak oktató, támogató, együttműködő szerepet kellene betöltenie.

A válaszadók szerint az ellenőrzések során nem büntető, hanem segítő szemléletre lenne szükség.

17.6     Az EESZT mintájára létrehozott „elektronikus agrár szolgáltatási tér”

Kiemelt javaslat volt az egészségügyi EESZT mintájára egy központi elektronikus agrár szolgáltatási tér kialakítása.

A válaszadók szerint ebben az érzékeny agráradatok, jogosultságok, digitális szolgáltatások biztonságosan és szabványosan kezelhetők lennének.

Kiemelt elem a standardizáció, amelyet az EESZT esetében is kulcsfontosságúnak tartanak.

17.7     Hatékonyságközpontú támogatási rendszer

Több válasz hangsúlyozta, hogy a támogatások célja ne önmagában a támogatás kiosztása, hanem a termelékenység növelése legyen.

A válaszadók szerint azokat a gazdaságokat kellene támogatni, amelyek bizonyíthatóan fejlődnek, hatékonyabban működnek, és valódi eredményeket érnek el.

Kritika érte a „járadékvadász” támogatási szemléletet, valamint a túlzott vállalási rendszereket.

17.8     Pályázatközpontú gondolkodás helyett valódi fejlesztési szemlélet

Több válasz szerint a mezőgazdaságban túl erős a pályázatközpontú működés.

A válaszadók szerint a beruházásoknak valódi hatékonyságnövelést, minőségnövelést, és hosszú távú fejlődést kellene szolgálniuk.

17.9     Infrastruktúra-fejlesztés  internet és RTK hálózat

Kiemelt gyakorlati javaslatként jelent meg a vidéki internet-infrastruktúra fejlesztése, valamint az RTK jelhálózat fejlesztése és ingyenesen elérhetővé tétele.

A válaszadók szerint a precíziós gazdálkodás alapfeltétele a megfelelő digitális infrastruktúra.

17.10 Az élelmiszerlánc egészségügyi és piaci szemléletű újragondolása

Egyes válaszok szerint az élelmiszerláncot egészségügyi, társadalmi, és gazdasági hatások figyelembevételével kellene újraszervezni.

Más válaszok hangsúlyozták a piaci, kereslet-alapú, fogyasztóorientált megközelítés szükségességét.

Kritikaként jelent meg a mezőgazdaságot ne „skanzenként” kezelje a politika, és ne a mezőgazdaságtól várják a teljes vidéki foglalkoztatás megoldását.

17.11 Termőhelyi adottságok és szabályozási korrekciók

Konkrét szabályozási javaslatként jelent meg a kiemelt termőhelyi adottságú szántók övezeti besorolásának felülvizsgálata.

A válaszadók szerint több helyen gyenge minőségű földek kerültek kedvezőtlen besorolásba, ami kizárja a gazdálkodókat bizonyos fejlesztési lehetőségekből.

17.12 Közös platformok és integráció

Több válasz ismételten hangsúlyozta a közös digitális platformok, a rendszerintegráció és az interoperábilis működés szükségességét.

A válaszadók szerint a jelenlegi „szigetüzemű” rendszerek akadályozzák a hatékony digitális működést.

2026.05.29.