Több megelőző levél és több körös egyeztetések után halad előre a szakmai ötletek megosztása az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium illetékeseivel. 2026. június 29-én továbbítottuk az átfogó anyagot, amely javaslatokat tettünk a minisztériumnak az agrárdigitalizáció fejlesztése érdekében.
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági miniszter, Bóna Szabolcs és csapata részére összeállítottunk a hazai agrárdigitalizációról egy áttekintő, összefoglaló anyagot, amely kitér az elért eredményekre, jelenlegi helyzetére, az ágazatot érintő, piaci, közgazdasági, szabályozási és irányítási problémákra, ezek megoldási lehetőségeire, valamint az agrárirányítás és a szakmai érdekképviseletek hatékonyabb együttműködésének a lehetőségeire is.
A Bóna Szabolcs, Agrár- és Élelmiszergazdasági miniszter úr részére küldött szöveg az alábbi.
Tisztelt Miniszter Úr!
Köszönettel vettük az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium MK/39/2026. iktatószámú, 2026. június 17-én kelt felkérését összefoglaló anyag készítésére az egyesületünk szakmai területére, az agrárágazat digitalizációjára vonatkozólag.
1 Az agrárdigitalizáció elért eredményei
Az agrárdigitalizáció területén a lehetséges és szükséges kormányzati beavatkozások meghatározása az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoportjából indult 2014-ben. A kormányzati stratégiák megalkotását és később megvalósítását a Digitális Jólét Program (a továbbiakban: DJP) karolta fel, finanszírozta és koordinált a lehetőségeihez képest. A DJP az Innovációs és Technológiai Minisztérium, később a Nemzetgazdasági Minisztérium „think tankjaként” működött a 2024-ben történt lezárásáig. Ezt követően egyes projektek pl. a Digitális Agrárakadémia folytatódhattak, 2025-ig.
A DJP négy kormányhatározatot fogadtatott el a kormánnyal a digitális agrár témában:
- Digitális Agrárstratégia[1] (DAS), 2019
- Digitális Agrárstratégia Intézkedési Terv[2] (DAS IT), 2020
- Mesterséges Intelligencia Stratégia 1.0[3] (MIS 1.0) – „Agrár Adat Keretrendszer” és „Klima vezérelt Agrárium” transzformatív projektek, 2020
- Digitális Élelmiszeripari Stratégia[4] (DÉS), 2022
A jogszabályokban szabott feladatok teljesülését, valamint a kapcsolódó Állami Számvevőszék 25011. számú vizsgálatának eredményeinek összefoglalását az 1. melléklet tartalmazza.
A stratégiák és a kapcsolódó kormányhatározatok szakmai egyeztetéssel, kormányzati koordinációval és az Agrárminisztérium nyílt, vagy passzív ellenállása ellenére készültek el. A közigazgatási államtitkári értekezleteken az agrár digitalizációval kapcsolatos előterjesztéseket az Agrárminisztérium államtitkárai blokkolták, illetve azok szakmai tartalmát többször megkérdőjelezték.
A DJP működése alapján a szakmai támogatásával elkészült dokumentumokat a szakminisztériumok számára átadta megvalósításra és gondozásra, szakmai támogatás mellett. Az Agrárminisztérium a dokumentumokról csak a kormányhatározatban szereplő feladatok „lepapírozása” szintjéig vett tudomást, szakmai döntéseiben nem vette figyelembe.
A DAS két évente kötelező felülvizsgálata 2022-ben elkezdődött a DJP kezdeményezésére. Azonban az Agrárminisztérium a felülvizsgálat helyett a DAS célrendszerének átalakítása mellett döntött. A DAS 2.0 fő célja a termelők adminisztratív feladatainak támogatása lett volna. Ezt a változtatást a DJP-vel előre nem egyeztette, így a DJP elhatárolódott a DAS 2.0 célrendszerétől és tartalmától. Ennek hatására az Agrárminisztérium leállította a DAS további gondozását.
A DAS 2.0, a DAS indikátor rendszere és más feladatok soha nem készültek el. Az Agrárminisztérium kommunikációja szerint a DAS célrendszer beépült a 2022-ben elfogadásra került KAP Stratégia Tervbe. Ez néhány DAS oldal bemásolásától eltekintve a KAP Stratégia szövegébe, nem fedi a valóságot.
1. ábra – Digitális agrárium kormányzati stratégia környezet
2024-ben a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett digitalizációs átállás pályázat eredményességének vizsgálatát folytatta le az Állami Számvevőszék, mert a digitalizáció kapcsán tervezett eredmények és hatások nem jelentkeztek az ágazat működésében. A vizsgálat során az ÁSZ feltárta a DAS végrehajtásában történt hiányosságokat, így például a DAS indikátor rendszerének hiányát, ami az Agrárminisztérium feladata lett volna. A digitális átállás pályázat szakmai eredményességének hiánya az ÁSZ vizsgálat alapján elsősorban a DAS végrehajtásának hiányosságai eredményezték.
A DAS jövőképe és célrendszer alapján került kialakításra és elfogadásra 2020-ban a Mesterséges Intelligencia Stratégia agrár elemei: az „Agrár adat keretrendszer” és a „Klímavezérelt agrárium” transzformatív projekt megvalósítása. Az „Agrár adat keretrendszer” projekt a hazai interoperábilis agrár adattér létrehozását és az adatokhoz való szabályozott hozzáférés biztosítását tartalmazta. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a projekttel kapcsolatban felmérte az agrár és élelmiszergazdasági adatvagyont (az adatvagyon vázlatos ismertetését a 2. melléklet tartalmazza), valamint elkészített 10 adattárca projekt javaslatot. 2022-ben került elfogadásra a Digitális Élelmiszeripari Stratégia.
Az Agrárminisztérium részvételét az agrár, illetve később az agrifood ágazat digitális átállását támogató kormányzati feladatokban, elsősorban a kormányzati adatkörnyezet kialakításában a passzivitás jellemezte.
A kormány által elfogadott stratégiai dokumentumok a MIS-t kivéve ma is hatályban vannak. Fontos kiemelni, hogy a négy dokumentum szakmai tartalma kapcsolódik, egymásra épül az agrifood ágazat digitális átállásának támogatásában.
2 Az agrár digitalizáció jelenlegi helyzete és a piaci, közgazdasági, szabályozási és irányítási problémák
A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) közösen összeállított kérdőívvel 2026.05.05. és 05.11. között felmérték a tagjaik véleményét és javaslatait „Mit vársz a Tisza kormánytól az agrifood szektor digitalizációja kapcsán?” címmel. (A felmérés részletes eredményeit a 3. melléklet tartalmazza)
A kérdőív 42 válaszadó véleményét dolgozza fel az agrár- és élelmiszeripari digitalizáció jelenlegi helyzetéről, valamint a jövőbeni fejlesztési igényekről.
A válaszadók szerint az agrárium digitális átállása elsősorban nem technológiai, hanem adatkezelési, tudásmegosztási és szervezeti kérdés. A válaszadók szerint a jelenlegi állami és piaci rendszerek széttagoltak, adminisztráció-központúak, nehezen integrálhatók és nem támogatják megfelelően az adat-alapú döntéshozatalt. Az egyesületek tagjai nem pusztán új digitális adminisztrációs rendszereket várnak az új kormánytól, hanem egy integrált, adatvezérelt, interoperábilis AgriFood ökoszisztéma kialakítását.
A válaszadók által legjelentősebbnek tartott problémák:
- a párhuzamos adatszolgáltatás,
- az állami rendszerek gyenge használhatósága,
- az adatok korlátozott vagy nehézkes hozzáférhetősége,
- az interoperabilitás hiánya,
- az adminisztratív szemlélet túlsúlya,
- valamint a gyakorlatorientált digitális kompetenciafejlesztés hiánya.
Kiemelt problémaként jelent meg, hogy a jelenlegi rendszerekben az adatok párhuzamosan, manuálisan kerülnek rögzítésre, miközben hiányoznak az automatikus adatkapcsolatok és az interoperábilis megoldások. Nagy gondot jelent elsősorban a szemantikai interoperabilitás hiánya. A gazdálkodók és szolgáltatók szerint az állami rendszerek közötti adatáramlást egyszerűsíteni kellene és biztosítani kellene az egyszeri adatbeküldés elvét.
Különösen erős kritikát kapott a NÉBIH elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszere. A válaszadók szerint az eGN túlbonyolított, nehezen használható, nem felhasználóbarát, túlzott adminisztratív terhet jelent és nem támogatja megfelelően az automatizált adatkapcsolatokat.
A valódi problémát nem az eszközhiány, hanem a széttagolt rendszerek, az adatkapcsolatok hiánya és az integráció nehézségei jelentik.
A legfontosabb elvárás egy olyan agrárdigitális infrastruktúra és ökoszisztéma létrehozása, amely az alábbi eszközökkel támogatja a digitalizáció felhasználását az agrifood szektorban:
- szaktanácsadással (78%)
- képzéssel (78%)
- digitális szolgáltatások igénybevételének támogatása a termelőknél (70%)
- digitalizációhoz kapcsolódó beruházások támogatása (63%)
- az állami és közadatokhoz való hozzáférés (56%)
- állami digitális szolgáltatások fejlesztése (52%)
2.1 Agrár adattér
Az egyik legfontosabb probléma az egységes, interoperábilis (szemantikai, szintaktikai és technológiai) agrár-adattér hiánya, amely összekapcsolja az állami adatgazdákat (NÉBIH, MÁK, NAV, AKI, HungaroMet, Lechner, NAK, Hun-Ren) és szabványos API-kon keresztül biztosítja az adatok biztonságos, gépi hozzáférését.
Több esetben az adatok kezelője nem azonos az adatgazdával. A 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről és annak kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete alapján tartják nyilván a kiváló termőhelyeket, amely jelenleg meghatározza a megújuló energia erőmű telepítéseket. Azonban a klimatikus viszonyok már nem azonosak a 2018-as adatokkal. így kiemelten fontos, hogy a térképészeti, talaj és klimatikus adatbázisok parcella szinten egy felületen mindenki számára elérhetők legyenek, és a kötelező térképészeti frissítések évente történjenek meg.
2.2 Szaktanácsadás – képzés
A jelenlegi rendszer túlságosan adminisztratív jellegű, miközben hiányzik a valós idejű, adat-alapú agronómiai és szakmai döntéstámogatás.
A digitális átállás egyik további kulcsterületeként jelent meg az oktatás és a képzés fejlesztése. A válaszadók szerint a jelenlegi képzések túlságosan elméletiek, kevéssé kapcsolódnak a valós agrárinformatikai rendszerekhez, az üzemi és agrifood adattérhez és a napi gyakorlathoz.
A NAK szaktanácsadó hálózat szakmai elvárásai 2019-től. jelentősen csökkentek. Az egyes szaktarületeken (pl. a tápanyag gazdálkodási szakértő) folyamatosan változott a szakmai elvárás. A tápanyag gazdálkodási terv (TGT) elkészítéséhez végül nem kértek speciális szakképesítést, tudást: a TGT-t a saját gazdaságára vonatkozóan önállóan elkészítheti az a VP AKG kedvezményezett (beleértve a gazdasági társaságok, a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőjét, alkalmazottját vagy tagját, az egyéni vállalkozót vagy alkalmazottját), aki nem szerepel a szakértői/szaktanácsadási névjegyzékben, de olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amely a 16/2019. (IV.29.) AM rendelet szerint szántóföldi növénytermesztés; kertészet (zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísznövény-, gyógynövény- és faiskolai termesztés); környezet- és természetvédelem; illetve növényvédelem szakterületekre jogosulttá teszi. A tápanyag gazdálkodás tudásmentesítése az okszerű talajerőgazdálkodás, illetve a magas felkészültséget igénylő precíziós gazdálkodás ellen dolgozik, akkor, mikor az erőforrásokkal való helyes, és takarékos gazdálkodás a versenyképesség, nyereségesség záloga.
2.3 Szolgáltatások és beruházások támogatása
A válaszadók szerint a korábbi, elsősorban eszközbeszerzésre épülő támogatási modellek önmagukban nem vezettek valódi digitális működéshez. Ehelyett integrált, tudás- és szolgáltatásközpontú megközelítésre lenne szükség.
A digitális átállást nem lehet pusztán gép- vagy szoftvervásárlással megoldani. Az igazi támogatás nem az eszközbeszerzés, hanem a használható adat, az integrált rendszer és az értelmezhető döntéstámogatás biztosítása. Az eszközök önmagukban nem teremtenek digitális működést.
A valódi problémát nem az eszközhiány, hanem a széttagolt rendszerek, az adatkapcsolatok hiánya és az integráció nehézségei jelentik.
Összeségében a digitalizációhoz szükséges három pillérből a technológia, az adattér, és a humánerőforrás – amelyek a fejlesztését a DAS célrendszere és tervezett beavatkozásai támogatták – a technológiában történt valós előrelépés, az adattér és a humánerőforrás területén csak minimális próbálkozások történtek, ami tovább növelte az ágazat lemaradását a versenytársakhoz képest.
3 Javaslatok
3.1 Adattér fejlesztése
A korszerű gépekből, szenzorokból, térinformatikai rendszerekből és gazdaságirányítási folyamatokból származó adatok önmagukban nem teremtenek értéket: azokat egységesíteni, feldolgozni, értelmezni és a gazdálkodói döntéshozatal számára közvetlenül használható formába kell rendezni. Ehhez elengedhetetlen a jelenleg sok esetben nem átjárható, szigetszerűen működő állami és szakigazgatási adatsilókban tárolt adatvagyon szabályozott, biztonságos és célhoz kötött elérhetővé tétele, valamint a gazdálkodói, digitális szolgáltatói, szaktanácsadói rendszerekkel való összekapcsolhatósága. Az ilyen adatkapcsolatok lehetővé tennék
- az üzem szintű tervezést, döntéshozást,
- a termelői adminisztráció csökkentését,
- a termékpályák működésének átláthatóságát,
- a termelés és a támogatások eredményességének és hatásának pontosabb monitorozását,
- a gazdálkodói adatszolgáltatások egyszerűsítését és
- az adatalapú agrárpolitikai döntéshozatal erősítését.
Nemzetközileg sikeres hazai fejlesztésű agrárinformatikai megoldások képesek összekapcsolni a különböző gépi, szenzoros, térinformatikai, hatósági és gazdálkodási rendszereket, ezáltal a termelői, gépüzemeltetési, növénytermesztési, állattenyésztési és pénzügyi adatok egységes digitális környezetben válhatnak értelmezhetővé.
A digitalizáció ezen a területen nem csupán kiegészítő elem, hanem technológiai szintugrás: a gépek kihasználtságát, a gazdaságok gazdasági és környezeti hatékonyságát, a termelés tervezhetőségét és a versenyképességet nagyságrendileg képes javítani.
Különösen fontos a termékek nyomonkövetésének digitalizálása és a teljes termékpályák lekövethetősége, hiszen a vetéstől, takarmányozástól, növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási beavatkozásoktól kezdve a betakarításon, tároláson, feldolgozáson és értékesítésen át olyan hiteles adatlánc építhető fel, amely támogatja az egészséges, biztonságos és ellenőrizhető élelmiszer-előállítást.
A magyar agrárszoftver-fejlesztés magas hozzáadott értékű, exportképes, innováció vezérelt ágazat, amely közvetlenül hozzájárulhat a hazai árbevétel növeléséhez, a külpiaci jelenlét erősítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és a magyar agrárium modernizációjához.
Az egyik legfontosabb elvárás egy egységes, interoperábilis adattér létrehozása, amely összekapcsolja az állami adatgazdákat (NÉBIH, MÁK, NAV, AKI, HungaroMet, Lechner, NAK, HUN-REN TAK DOSoReMI.hu) és szabványos API-kon keresztül biztosítja az adatok biztonságos, gépi hozzáférését. Az állami szférában adatsilókba gyűjtött és tárolt adatok interoperábilis felhasználását lehetővé tevő adattér, amely biztosítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek adatainak integrálására, valamint a digitális szolgáltatók adatkészleteinek önkéntes, jogosultság alapú integrálására is.
A mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások az egységes adattére építve további feldolgozott adatokkal, információkkal növelhetik az egységes adattér értékét. Az ágazat gazdasági hatékonysága érdekében fontos elkerülni a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások működtetésével újabb adatszigetek, adatsilók kialakulását. A válaszadók szerint az államnak elsősorban infrastruktúra- és szabványalkotó szerepet kellene betöltenie, míg az innovatív szolgáltatásokat a piaci szereplők fejleszthetnék tovább. A mesterséges intelligencia alkalmazási területeihez mellékelünk egy tagunk által készített tanulmányt (4. melléklet).
Az ágazat szereplői modern, nyílt szabványokra épülő adatkapcsolatokat várnak, amelyek támogatják a precíziós gazdálkodási rendszereket, a farmmenedzsment platformokat, a diagnózist felállító szakértői rendszereket, valamint az AI-alapú döntéstámogatást.
Agrár adattér fejlesztése az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) mintájára működő „Elektronikus Agrár Szolgáltatási Tér” kialakítása, amely egységesen kezelhetné az agrifood, az adattárca létrehozásával biztosíthatná a digitális meghatalmazásokat, támogatná az interoperabilitást és lehetővé tenné az adatvezérelt agrárszolgáltatások fejlődését. Termelők saját adatkészlete feletti rendelkezés technikai lehetőségének biztosítása (adattárca kialakítása), az adatok továbbadási lehetősége (bankok, integrátorok, biztosítók, szolgáltatók, szaktanácsadók).
Az Elektronikus Agrár Szolgáltatási Tér vázlatos víziójára készített anyagot az 5. melléklet tartalmazza.
Kiemelt terület az időjárási adatok, ahol több ágazati szereplő rendelkezik mérőállomásokkal, helyi adatokkal, előrejelzési modellekkel (kiemelt szereplők: HungaroMet Zrt, NAK, KITE Zrt, AXIAL Kft). Az agrárgazdaság működéséhez a meglévő adatkészletek egységesítésére lenne szükséges. A meteorológiai és térinformatikai adatokkal kapcsolatban a válaszadók kiemelték
- a nagyfelbontású időjárási adatok,
- a műholdas és szenzoradatok,
- a mikroklíma-alapú modellek,
- valamint az ingyenes vagy kedvezményes adat-hozzáférés fontosságát.
A HungaroMet, a Lechner Tudásközpont és a MePAR rendszereit a válaszadók a jövő precíziós mezőgazdaságának alapinfrastruktúrájaként értelmezik.
Az egységes adattérben mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások fejlesztése: Az egységes adattér jó alapot nyújt az egyetemek együttműködésének, valamint piaci szolgáltatóknak is mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások fejlesztésére, a párhuzamos szolgáltatók elkerülésére és egységes adatokon való fejlesztésekre. Az mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások fejlesztésekhez szükséges alap modellekkel az akadémiai és egyetemi szféra szereplői, valamint az innovációs projektek fejlesztői rendelkeznek (a jelenlegi kiemelt szereplők: MATE, DE, SZE, SZTE, ÁOTE, HUN-REN, KITE Zrt, AgroVir Kft, Fitopedon Kft). Kiemelt szakmai területek:
- Növénytáplálási algoritmusok,
- Növényi és állati anomáliák terjedését és előrejelzését támogató megoldások.
- Aszállyal és vízgazdálkodással összefüggő előrejelző, modellező szolgáltatások (pl. regionális és országos szintű vízgazdálkodási döntéstámogatás valós idejű aszálymonitoring, prediktív tervezés és stratégiai vízkvóta-allokáció)
- Menedzsment zóna kijelölése, talaj, klíma és termelési adatok alapján.
- Termelés technológiai tanácsadás, klíma, talaj, termelési és víz adatok alapján (vetésforgó, technológia).
- Adatok felhasználási lehetősége a kutatás és oktatás területén.
- A mesterséges intelligencia alkalmazása az adatok elemzésére, az információk visszajuttatása a termelők részére (szaktanácsadás támogatása).
A kutatás-fejlesztési és innovációs területen az érintettek a „living lab” típusú, valós gazdaságokban zajló pilotprojektek támogatását, valamint a startupok és innovatív agrárinformatikai vállalkozások erősebb bevonását sürgetik. A jelenlegi rendszert sokan túl zártnak, lassúnak és nehezen innoválhatónak érzékelik.
Fontos kiemelni, hogy a javasolt Elektronikus Agrár Szolgáltatási Tér megvalósulása, az adatok egy felületen történő hozzáférése, az egészségügyhöz hasonlóan jelentősen felgyorsíthatja a mesterséges intelligencia alapú döntés támogatást a hazai agrifood ágazatban.
Jelenleg a szakágazati jogi szabályozás helyenként jelentősen akadályozza az ágazatdigitális átállását, és hozzájárul (több esetben előírja) az adatok hatékonytalan, okszerűtlen felhasználáshoz. A digitális működés egyik gátja a talajvédelmi jogi keretrendszer, amelynek egyetlen érdemi végrehajtási rendelete a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény tárgyi végrehajtási rendelete elsődlegesen felszín alatti vízvédelmi (Nitrát Irányelv) fókuszú, még analóg, érdemi téradat alkalmazás nélküli, vagyis precíz, precíziós tápanyag gazdálkodási rendre alkalmatlan. Általános gyakorlatként terjedt el az ágazatban: „egy terv a hatóságnak, egy pedig a valóságnak”. Kezdeményezzük az digitális átállást gátló joganyagok frissítését, amelyhez az MPGE felajánlja üzemi tapasztalatait.
3.2 Szaktanácsadás – képzés
Kiemelt fontosságú az ágazat szereplőinek felkészítése az adat és mesterséges intelligencia alapú működésre. A gazdálkodók és a termékpályák szereplőinek alkalmassá tétele az adat alapú működésre, az egységes adattér és a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások használatára. A feladatban a falugazdász tanácsadóknak és a regisztrált szaktanácsadóknak és a felnőttképző szervezeteknek kiemelt szerepe van. Alkalmassá kell tenni a gazdálkodókat arra, hogy egységesíteni lehessen a gazdálkodási adatokat. A tanácsadó és termelő képzések esetében a NAK erőforrásai mellett felhasználható a kormány által finanszírozott Digitális Agrárakadémia tananyagai, tudásbázisa, és tapasztalatai.
A szaktanácsadási rendszer fejlesztése kiemelt prioritásként jelent meg. A jelenlegi rendszer túlságosan adminisztratív jellegű, miközben hiányzik a valós idejű, adat-alapú agronómiai és szakmai döntéstámogatás. Az ágazat szereplő egy olyan integrált szaktanácsadási ökoszisztémát tartanának szükségesnek, ahol a falugazdászok, a NAK-regisztrált szaktanácsadók, valamint a piaci tanácsadók közös adatplatformokon dolgoznak és hozzáférnek a releváns állami közadatokhoz.
A digitális átállás egyik további kulcsterületeként jelent meg az oktatás és a képzés fejlesztése. A jelenlegi képzések túlságosan elméletiek, kevéssé kapcsolódnak a valós agrárinformatikai rendszerekhez, az üzemi és agrifood adattérhez és a napi gyakorlathoz. Erős igény mutatkozik
- gyakorlatorientált képzésekre,
- digitális platformok, adatterek oktatására,
- duális képzési formákra,
- mikrotanúsítványokra,
- valamint a digitális kompetenciák folyamatos fejlesztésére.
Különösen fontos lenne a gazdálkodók, a szaktanácsadók és az oktatók rendszeres továbbképzése.
3.3 Szolgáltatások és beruházások támogatása
Konszenzus rajzolódik ki abban, hogy a termelők digitális átállását nem egyetlen támogatási forma, hanem több elem összehangolt kombinációja tudná leghatékonyabban segíteni. A korábbi, elsősorban eszközbeszerzésre épülő támogatási modellek önmagukban nem vezettek valódi digitális működéshez. Ehelyett integrált, tudás- és szolgáltatásközpontú megközelítésre lenne szükség.
A digitális átállást nem lehet pusztán gép- vagy szoftvervásárlással megoldani. A legerősebben támogatott megközelítés a több támogatási forma kombinációja, különösen a szolgáltatási voucher, a szaktanácsadási támogatás, a képzés, a rendszerintegráció, az adatmigráció együttes alkalmazása. Az igazi támogatás nem az eszközbeszerzés, hanem a használható adat, az integrált rendszer és az értelmezhető döntéstámogatás biztosítása.
Az elmúlt években sok esetben az eszköz pályázatokhoz nem kapcsolódott megfelelő tudás, integráció, adatkapcsolat vagy napi használhatóság. A digitális átállást nem „gépvásárlási logikában”, hanem működési ökoszisztémaként kellene kezelni.
A precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazását a környezeti és klímavédelmi célkitűzésekkel integráltan szükséges támogatni, elősegítve az inputanyag-felhasználás optimalizálását, a kibocsátások csökkentését és a természeti erőforrások fenntartható használatát.
A digitális átállás komplex, egyedi és erősen gazdaságspecifikus folyamat. Ezért kiemelten fontos a személyre szabott szakmai támogatás, a gyakorlati tanácsadás, valamint a tapasztalt szolgáltatók bevonása. A termelőknek digitális kompetenciákra, adatkezelési tudásra, rendszerszintű gondolkodásra, technológiai ismeretekre van szükségük.
A digitális átállás első lépése a gazdaság digitális érettségének felmérése kellene legyen. Ez rugalmasabb, versenysemlegesebb és személyre szabottabb támogatást tesz lehetővé. A voucher rendszer összekapcsolhatná a termelőket és a kisebb digitális szolgáltató vállalkozásokat.
A támogatások azonban torzíthatják a piacot és kontraproduktívak lehetnek, ezért a támogatások kialakításánál fontos a torzító hatások elkerülése.
4 Az agrárirányítás és a szakmai érdekképviseletek hatékonyabb együttműködésének a lehetősége
A Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesületnek volt az Agrárminisztériummal együttműködési megállapodása, azonban szakmai kérdésekben az elmúlt nyolc évben csak igen kivételes esetekben kérdezték meg. A mostani miniszteri megkeresés reméljük egy rendszeres szakmai kapcsolat kezdeteként értelmezhető.
Az ágazatban az érdekegyeztetésnek nem volt szervezett formája, csak személyes kapcsolatokon keresztül, „kijárással” működött. Több kérést, javaslatot küldtünk el, érdemi választ azonban nem kaptunk. A visszacsatolás fontos és megtisztelő lenne számunkra.
A digitalizáció területén előrelépés, csak az érdekeltek (digitális szolgáltatók, adatkezelők, akadémiai szféra) bevonásával várható. Kiemelt téma az agrifood ágazati adatgazdálkodás létrehozása és nyilvánossá tétele. Az ágazati adatgazdálkodás stratégiai terület, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium együtt kell működjön ágazaton kívüli kormányzati és akadémiai szervezetekkel (NAV, Lechner Tudásközpont, MÁK, Hun-Ren, HungaroMet, egyetemek, stb) valamint az üzleti digitális szolgáltatókkal, adatkezelőkkel is. Az adatgazdálkodás kialakítása és működtetése kompetens erőforrást igényel a minisztériumon belül is.
Javasoljuk az Agrifood ágazati adattanács létrehozását, az érdekeltek részvételével, amelynek feladata az ágazati adattér működésének monitoringja, valamint az szabályozási, üzleti, technológiai változások adattérre gyakorolt hatásának ellenőrzése, a szükséges változások tervezése és javaslatok összeállítása.
A MPGE felajánlja az ágazati adatgazdálkodás kialakításában és működtetésében, valamint a szaktanácsadási, képzési rendszer szükséges változtatásaiban való részvételét.
A MPGE felmérése és tagok javaslatai alapján összeállította: Varga Péter Miklós
Budapest, 2026.06.29.
| Varga Péter Miklós általános alelnök | Dr. Milics Gábor elnök | Bolyki Bence gazdasági alelnök |
Mellékletek
- Digitális agráriummal összefüggő jogszabályok teljesülése és a kapcsolódó Állami Számvevőszéki vizsgálat összefoglalása
- Agrár kormányzati adatbázisok és digitális szolgáltatások
- „Mit vársz a Tisza kormánytól az agrifood szektor digitalizációja kapcsán?” Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület kérdőívének részletes eredményei, Kitöltési időszak: 2026.05.05 – 05.11.
- A mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeinek feltárása az agrár-élelmiszeripari értékláncokban
- Elektronikus Agrár Szolgáltatási Tér, vázlatos vízió
[1] 1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról
[2] 1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) részletes intézkedési tervéről és az első prioritásba tartozó feladatok teljes körű ellátásához szükséges költségvetési források biztosításáról, valamint a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról szóló 1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat módosításáról
[3] 1573/2020. (IX. 9.) Korm. határozat Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájáról, valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről
[4] 1479/2022. (X. 11.) Korm. határozat a Digitális Élelmiszeripari Stratégiáról
Érdemes letölteni a kapcsolódó dokumentumokat itt:
Levél: mpge_javaslatok_2026-06-29.pdf
- Melléklet: 1_melléklet.pdf
- Melléklet: 2_melléklet.pdf
- Melléklet: 3_melléklet.pdf
- Melléklet: 4_melléklet.pdf
- Melléklet: 5_melléklet.pdf